Magyar Péter a múlt hétvégén azt javasolta, hogy a választói korhatárt csökkentsék 16 évre. A politikus szerint a mai 18 év alattiak többsége már elég felkészült és tájékozott a közügyekben való részvételhez. Ez a felvetés nem csupán egy politikai kérdés, hanem mély alkotmányjogi következményekkel járna a magyar jogrendszer szempontjából. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég tudományos igazgatójának elemzése szerint ez a lépés alapvetően megboltaná a jogaink és felelősségünk közötti egyensúlyt.
A magyar Alaptörvény jelenleg a nagykorú magyar állampolgároknak biztosítja a választójogot. A Polgári Törvénykönyv értelmében valaki 18 évesen válik nagykorúvá. Ha a 16 évesek is szavazhatnának, akkor vagy az Alaptörvényt kellene módosítani, vagy a nagykorúság fogalmát kellene átértelmezni. Lomnici Zoltán hangsúlyozza, hogy ez csak egy látszólag egyszerű szabályváltoztatás lenne. A valóságban számos jog és kötelezettség, például a teljes cselekvőképesség, továbbra is a 18. életévhez kötődne. Ez azt jelentené, hogy egy 16 éves szavazhatna az ország jövőjéről, de például egy bérleti szerződést önállóan még nem írhatna alá szülői hozzájárulás nélkül. Az alkotmányjogász szerint ez nehezen indokolható és megbomlasztaná a jogi rendszer egységességét.
Nemzetközi kitekintésben is megfigyelhető, hogy Európa legtöbb országában a teljes jogú nagykorúság egybeesik a szavazati jog megszerzésével. Ausztria az egyetlen európai ország, amely 2007 óta engedi meg a 16 évesek szavazását az országos választásokon. A szakértők szerint azonban az Európai Emberi Jogi Bíróság nem írja elő a 16 éves korhatár bevezetését, és hangsúlyozza, hogy a gyermekek véleményének figyelembe vétele nem egyenlő a felnőttek politikai jogainak megadásával. A kritikusok arra is felhívják a figyelmet, hogy a 18 év alattiak agyi fejlődése még nem fejeződött be, könnyebben befolyásolhatók és kevésbé tudják felmérni döntéseik hosszú távú következményeit.
Összességében Magyar Péter javaslata messze túlmutat egy puszta szavazati korhatár-vitán. Az előterjesztés komoly kérdéseket vet fel a jogrendszer egységességéről, a felelősség és jogok egyensúlyáról, valamint a fiatalok védelméről. Ha a jog még nem tekinti valakit teljesen cselekvőképesnek, akkor kérdéses, hogy elvárható-e tőle, hogy az egész nemzet sorsáról felelősséggel döntsön.
- Választói korhatár csökkentése
- Alaptörvény módosítása szükséges
- Felelősség és jogok egyensúlya
- Nemzetközi példák elemzése
- Agyi fejlődés és befolyásolhatóság
- Fiatalok jogai és védelme
| Ország | Választói korhatár | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Magyarország | 18 év | Jelenlegi jogszabály |
| Ausztria | 16 év | Szavazás engedélyezett 2007 óta |
| Más országok | 18 év | Teljes jogú nagykorúság és szavazati jog egybeesik |
