A nemzetközi jobboldal heves tiltakozása dacára az Európai Bizottság továbbra is a magyar kormány intézkedéseinek pártján áll. Az áprilisi alkotmánymódosítás, mely Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltásához és a hatalmi ágak újrarendezéséhez vezetett, számos európai konzervatív párt aggodalmát keltette. Ötven EP-képviselő sürgős vizsgálatot követelt az eset kapcsán, arra hivatkozva, hogy az eljárások súlyosan kérdőjelezik meg Magyarország demokratikus jogállamiságát.
Az eljárások nem szűntek meg az elnökváltással. A rendőrség a múlt héten, a Nemzeti Kulturális Alap támogatási ügyében folytatott nyomozás keretében, lefoglalta az ellenzéki Fidesz számos irodáját és szervereit. A párt válaszul feljelentést készít elő hivatali visszaélés gyanújával. Az Európai Bizottság azonban láthatóan nem tartja ezeket a lépéseket problémásnak. Az EU bőrűbb Michael McGrath biztos nemrégiben méltatta Magyarország „nagyon pozitív” reformjait, és az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdéseket elhallgatta.
Az európai szélsőjobboldal vezetői, mint Matteo Salvini vagy Marine Le Pen, nyíltan bírálták a magyar kormányt és Brüsszel passzivitását. Salvini megjegyezte, hogy amikor a demokrácia az ellenzék ellen fordul, az már nem demokrácia, és szembetűnő Brüsszel csendje. Az ellentmondás nyilvánvaló: míg az előző Orbán-kormány ellen gyakran kíméletlenül léptek fel, addig a jelenlegi, szavazati reformokkal járó intézkedéseket látszólag elfogadják. A kritikusok szerint Brüsszel számára a jogállamiság védelme csak addig fontos, amíg az adott kormány az EU által előírt politikai irányt követi.
- Nemzetközi jobboldal tiltakozása
- Magyar kormány intézkedéseinek támogatása
- Alkotmánymódosítás következményei
- EP-képviselők vizsgálati követelései
- Rendőrségi intézkedések az ellenzékkel szemben
- Brüsszel passzivitása a magyar kormánnyal kapcsolatban
| Kibontakozó események | dátum | Hatás |
|---|---|---|
| Alkotmánymódosítás | Április | Hatósági intézkedések |
| Rendőrségi nyomozás | Múlt hét | Politikai feszültség |

