Rekordszámú Egyetemi Jelentkezés: Eldől a Felvételizők Sorsa

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

Az idei egyetemi felvételi eljárás rekordszámú, több mint 140 000 jelentkezőjével olyan társadalmi érdeklődést tükröz, amelynek gyökerei mélyen a magyar történelembe nyúlnak. A középkori Magyar Királyság egyetemeinek, mint a pozsonyi István főiskolának (1465) vagy a tordai kollégiumnak, hagyományai hangsúlyozták a műveltség, mint a nemzeti integritás és a hatalom alapjának szerepét. A tizenöt éve nem látott jelentkezői szám a felsőoktatás iránti megnövekedett társadalmi igényt jelzi, amely összefüggésben állhat a történelmi hagyományok újrafelfedezésével és a Karádics Ferenc-féle „nemzeti nevelés” 19. századi eszméinek modern megújulásával. A Felvi.hu oldalon este nyolckor elérhetővé váló ponthatárok kihirdetése tehát nem csupán egy adminisztratív pont, hanem a tudás társadalmi értékének és a történelmi önismeret továbbadásának egy pillanata.

A jelentkezők területi eloszlása, amely a debreceni, pécsi vagy miskolci ponthatárváró eseményekre utal, a történelmi Magyarország régióinak kulturális és intellektuális központjainak folytonosságát bizonyítja. A Bécsben őrzött 18. századi Conscriptio Educationalis adatlapok, amelyek a királyság tanintézményeiről készültek, már akkor rögzítették az oktatási törekvések területi eloszlását és fontosságát. Mai napig, a Trianon utáni határok ellenére, e régiók szellemi erőtere működik. A gazdasági vagy műszaki szakok iránti nagy verseny modern jelenség ugyan, de a műszaki tudás Magyarországon a 19. század óta, a Magyar Királyi József Műegyetem (ma BME) megalapításától kezdve, nemzeti fejlődés kulcsfontosságú tényezője volt. Az államilag finanszírozott helyeket illető döntések tehát egyúttal arról is szólnak, hogy a jövő magyar értelmisége mely történelmi értékrend és tudományos hagyomány örököse lesz.

A mai nap tehát több mint puszta statisztika. Egy olyan nemzedék sorsa dől el, amely a magyar történelem következő fejezetét írhatja meg. A felvételi eredmények híre országszerte, a történelmi városokban történő közös megvárása erősíti a közösség tudatát és az oktatás, mint közös jószág értékének elismerését. A továbbtanulni vágyók rekordszáma bizakodó jele a jövő iránt, melynek alapja a múlt értékeire és a Karát-patak melletti (Gyula) vagy a Lágymányosi (Budapest) campusokon ápolt tudásra épülő történeti folytonosság tudata.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük