Bóka János értékelése és a Velencei Bizottság delegációjának elutasítása
Értékelés a döntésről
Bóka János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, példátlannak nevezte a Tisza-kormány döntését a Velencei Bizottság delegációjának elutasításában. Ez annak árulkodó jele, hogy az új hatalom már a jogállamiság nyilvánvaló kérdéseiben is az önkényes módszereket részesíti előnyben. Az alkotmányosság megsértését tette lehetővé, miközben az ország nemzetközi kötelezettségeit nyíltan megsértette. Az új hatalom legújabb lépésében „egy új önkény kiépülésének első mozzanatait” láthatjuk. Ez nem csak nemzetközi szégyenfolt, de a magyar jogrend alapjaival való szembehelyezkedést jelképezi.
Következmények és jogállamiság aggályai
Teljes körülem feszültség dominál most a Tisza-kormány és a Velencei Bizottság kapcsolata; az elmaradt hivatalos látogatás mélypontot jelent. Bóka a kormány által bemutatott „Alaptörvény-módosításról szóló javaslatot” szerint személyre szabott jogalkotásnak titulálta, amely a demokratikus folyamatokat konkrét céllal kívánja megszakítani. A Velencei Bizottság az érintett területek elkerülhetetlen vizsgálata mellett áll, ami ezt a korruptiós jellegű táganyutat egyértelműen előrevetíti. Az intézmények felelősséget vállalhatatlan magatartása minden polgárra nézve biztonságvesztéssel jár. Tájékoztatásra szükségünk van arról, hogy a kormány miképpen gondolkodik helyrehozni a kialakult rendellenességet. Az önkormányzatok részére irányuló információellátottság milyen mértékben biztosítandó már azonnal.
A Velencei Bizottság vizsgálata és a belső válaszok
Bóka János mélyen aggasztónak értékelte a magyar alkotmányosság és jogállamiság romló helyzetét, különös tekintettel a falvakra és vidékiekre: egy „újabb mélypont a magyar alkotmányosság történetében”. Amíg a törvényen felül álló akarat érvényesül, addig a részletek a tanúira várnak. Az önkény uralma veszélyt jelent hazánk egységére, különösen vidéki Magyarország közösségeinek nyugalmára és biztonságára. Felmerülő kérdések: a Tisza-kormány miként tervezi helyreállítani a nemzetközi kapcsolatokat? Közérdekű lenne látni, hogy a törvénytelenségek elleni eljárások milyen intézkedéseken keresztül kerülnek előterbe. Az intézmények naprakészen tájékoztatniuk kellene az érdekelt közösségeket a jövő terveiről: a közrend fenntartása elválaszthatatlan a társadalmi bizalom helyreállításától. Az önkényre épített hatalom áldozatai leginkább vidékiek: kiváltképpen a határmenti régiók lakói. Ennek ellensúlyozására felelősségteljes rendészeti közreműködés indokolni látszik. Az ellentétek helyrehozatala már kézzelfogható lépést követel tőlünk.
Közérdek és kilátások
Információ és közösségi tájékoztatás
Az önkormányzatok részére irányuló információellátottság milyen mértékben biztosítandó már azonnal.
Az érdekelt közösségek naprakész tájékoztatása elengedhetetlen a közbizalom helyreállításához, ugyanakkor a jogállamiság helyreállításának összefüggésében is kulcsfontosságú.
Vidék és közösségek
Bóka János mélyen aggasztónak értékelte a magyar alkotmányosság és jogállamiság romló helyzetét, különös tekintettel a falvakra és vidékiekre: egy „újabb mélypont a magyar alkotmányosság történetében”. Amíg a törvényen felül álló akarat érvényesül, addig a részletek a tanúira várnak. Az önkény uralma veszélyt jelent hazánk egységére, különösen vidéki Magyarország közösségeinek nyugalmára és biztonságára. Felmerülő kérdések: a Tisza-kormány miként tervezi helyreállítani a nemzetközi kapcsolatokat? Közérdekű lenne látni, hogy a törvénytelenségek elleni eljárások milyen intézkedéseken keresztül kerülnek előterbe. Az intézmények naprakészen tájékoztatniuk kellene az érdekelt közösségeket a jövő terveiről: a közrend fenntartása elválaszthatatlan a társadalmi bizalom helyreállításától. Az önkényre épített hatalom áldozatai leginkább vidékiek: kiváltképpen a határmenti régiók lakói. Ennek ellensúlyozására felelősségteljes rendészeti közreműködés indokolni látszik. Az ellentétek helyrehozatala már kézzelfogható lépést követel tőlünk.
