1968. április 4-én a magyar televíziózás történetének fordulópontja köszöntött be. Ezen a napon vetítette a Magyar Televízió az első színes filmet, Fekete István népszerű regényének, A koppányi aga testamentumának Zsurzs Éva által készített adaptációját. A bemutató nem pusztán technikai újítás volt, hanem jelképes lépés a magyar közszolgálati műsorszolgáltatás modernizációjában, amikor a fekete-fehér képernyők világa először kapott színeket.
A Magyar Rádió és Televízió Művészegyüttesének archívuma szerint az 1968-as bemutató alaposan előkészített technikai kísérlet volt. A színes műsorszórás bevezetését a Magyar Televízió vezetése már évek óta tervezte, követve a nyugat-európai országok példáját. A választás Fekete István művére azért esett, mert a regény népszerűsége és történelmi témája egyaránt biztosította a méltó keretet az új technológia bemutatására. Az április 4-i dátum a korabeli állami ünneprendszerbe illeszkedett, így a technikai újítás politikai üzenetértékkel is bírt. A valóság azonban prózaibb volt: csupán néhány száz, elsősorban szakmai célra kiosztott készüléken lehetett fogni a színes adást.
A Magyar Országos Levéltár dokumentumai szerint az első rendszeres magyar televíziós adás 1957. május 1-jén indult, így alig tizenegy év telt el addig, amíg a színes technika megjelent. Ez viszonylag gyors fejlődésnek számított a szocialista országok között, ahol a televíziózás infrastruktúrájának kiépítése komoly anyagi és technikai kihívásokat jelentett. A színes televíziózás tényleges elterjedése azonban lassú folyamat volt. 1969-ben indultak meg a rendszeres kísérleti színes adások, majd 1971-ben a második csatorna elindításával vált tömegessé a színes műsorkészítés. Az első színes helyszíni közvetítés 1970. április 4-én, a katonai díszszemle alkalmával történt, amely már jelezte, hogy a technológia nem csupán stúdiókörülmények között működik.
A színes televíziózás meghonosodása nemcsak technikai, hanem kulturális változást is hozott. A képernyő átalakult: erősebbé vált az élmény, közelebbinek tűntek a történetek. Az 1968-as bemutató így a magyar médiakultúra emlékezetes fordulópontja maradt, amikor a jövő először villant fel a képernyőn.
