Egyre súlyosabb részletek látnak napvilágot Panyi Szabolcs kémügyében, amely március közepén robbant ki a magyar nyilvánosságban. A kiszivárgott hangfelvételek és az újságíró saját beismerése alapján az ellenzéki újságíró több európai titkosszolgálattal is szoros kapcsolatban állt, számukra információkat adott át magyar kormányzati szereplőkről. A botrány súlyossága akkor vált igazán egyértelművé, amikor kiderült: Panyi elismerte, hogy nemcsak külföldi szolgálatokkal, hanem közvetlenül Magyar Péterrel is egyeztetett az ügyben, miközben Orbán Viktor vizsgálatot rendelt el a teljes feltárásra.
A Mandinerhez eljutott hanganyag szerint Panyi egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának átadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát, ami felveti a magyar diplomácia kulcsszereplőjének külföldi eszközökkel történő megfigyelését. Az újságíró később elismerte, hogy valóban ő hallható a felvételen. Egy friss hangfelvételen Panyi már arról beszélt, hogy nem egy, hanem három különböző európai titkosszolgálati forrással áll kapcsolatban, amelyeket úgy jellemzett: „olyan emberek, akiknek ez a munkájuk”. A felvételen az is elhangzott, hogy találkozott Magyar Péterrel, és egy körülbelül egyórás megbeszélést folytatott vele, ami politikailag különösen érzékennyé tette az ügyet.
A kormány azonnal reagált a botrányra. Orbán Viktor vizsgálatot rendelt el, hangsúlyozva, hogy egy kormánytag lehallgatása „súlyos támadás Magyarország ellen”. A miniszterelnök szerint az ügy túlmutat egy újságíró tevékenységén, mögötte politikai célú nyomásgyakorlás állhat. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy fogalmazott, hogy az ügyben nemcsak titkosszolgálati kapcsolatok, hanem politikai együttműködés is kirajzolódik, amely a magyar külpolitika irányainak megváltoztatását célozhatja. Menczer Tamás nyilvánosan kérdezte meg, miről egyeztet Magyar Péter Panyival, míg Kocsis Máté „tudatosan felépített hálózatról” és hazaárulásról beszélt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint nem az a kérdés, hány titkosszolgálattal áll kapcsolatban Panyi, hanem az, hogy milyen célt szolgál ez az együttműködés.
A kormányzati megszólalások szerint az ügy nem választható el a Magyarország és Ukrajna, illetve az Európai Unió között fennálló vitáktól. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Magyarországot politikai okokból éri nyomás, mert nem támogatja az orosz energia teljes leváltását, ellenzi Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és nem kíván részt venni a háborús finanszírozásban. A miniszterelnök szerint ezek az álláspontok válthatták ki azt a „példátlan külföldi nyomást”, amely a belpolitikai folyamatokra is hatással van. A Nemzeti Nyomozó Iroda feljelentéskiegészítés keretében vizsgálja a történteket, Tuzson Bence feljelentést tett Orbán Viktor felkérésére, míg a Legfőbb Ügyészség is foglalkozik az üggyel.
A Panyi-ügy mára túlmutat egy médiavitán, mivel egyszerre érinti a külföldi titkosszolgálatok szerepét és a politikai verseny tisztaságát. A hatóságoknak arról kell dönteniük, hogy a hangfelvételek megalapozzák-e a büntetőeljárást, különös tekintettel a tiltott adatszerzésre és nemzetbiztonsági törvénysértésekre. Az ügy rávilágít arra a veszélyre, amely akkor következik be, amikor külföldi érdekek és belpolitikai szereplők összefonódnak, veszélyeztetve ezzel a magyar szuverenitást és a közrend stabilitását.
