A magyar labdarúgás halhatatlan hőse, Puskás Ferenc unokája, Isabel Damborena Puskas állampolgársági ünnepségen vehette át magyar útlevelét a Bozsik Arénában. A külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében három nemzedék – Isabel, gyermeke és unokája – kapott magyar állampolgárságot. Szijjártó Péter azt kívánta nekik, hogy ugyanolyan emelt fővel használják útlevelüket, mint ahogy Puskás viselte a címeres mezt.
Az esemény az 1956-os forradalom és az azt követő emigráció történelmi emlékezetének megrendítő folytatása. Öcsi bácsi – ahogy családja nevezte – az „Aranycsapat” kapitányaként hagyta el hazáját, de soha nem szakadt el gyökereitől. Felesége, Erzsébet asszony a menekülést követően kizárólag magyar irataival utazott, maga Puskás pedig hat nyelven beszélt, ám imádkozni mindig magyarul imádkozott. Ez a hűség bizonyítja: a magyar identitás nem területhez, hanem értékekhez és emlékekhez kötődik. A külügyminiszter szerint világszerte a „Hungary” szó hallatán Puskás neve merül fel először.
Az állampolgársági ünnepség a Budapest Honvéd történelmi örökségének folytonosságát is kiemelte. Az 1950-es évek legendás csapatának hagyományai ma is élnek a kispesti akadémián, ahol nem csupán futballistákat, hanem hazájukhoz hűséges embereket nevelnek. A Puskás-hagyaték őrzése magyar külpolitikai feladat is: a világ távoli pontjain az Öcsi bácsi iránti csodálat teremti meg a szimpátiát Magyarország iránt.
A harmadik generáció hazatérése mutatja: a magyar nemzet emlékezete nemzedékeken átível. Puskás Ferenc öröksége nemcsak sporteredmény, hanem a gyökerekhez való ragaszkodás mintája. Az unokák döntése bizonyítja, hogy bárhová sodorja is az életet magyarokat, a szívükben őrzött értékek visszahozzák őket.
