A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása egyértelmű eredményt hozott: a magyarok hétből heten elítélik Panyi Szabolcs cselekedetét és a külföldi titkosszolgálati beavatkozást Magyarország belügyeibe. A felmérés szerint a válaszadók 84 százaléka hallott arról, hogy a Direkt36 és a VSquare munkatársa hangfelvételen beszél külföldi titkosszolgálattal való kapcsolatáról, amelynek átadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát lehallgatás céljából.
A kutatás eredményei szerint a magyar állampolgárok 70 százaléka határozottan nem tartja elfogadhatónak, hogy magyar újságíró külföldi titkosszolgálatokkal működjön együtt Magyarországgal szemben. A Belügyminisztérium közlése szerint egy demokratikus országban a törvények által meghatározott módon korlátozzák a külföldi beavatkozást, függetlenül attól, hogy az keletről vagy nyugatról érkezik. A válaszadók csupán 19 százaléka ítéli meg elfogadhatónak az ilyen tevékenységet, míg 11 százalék nem foglalt állást. A felmérés rávilágít: a magyar társadalom közel kétharmada, 65 százalék kedvezőtlenül vélekedik azokról az újságírókról és aktivistákról, akik külföldi érdekeket szolgálnak és külföldi titkosszolgálatokkal működnek együtt.
Az „orosz beavatkozás” narratívája 2016 óta rendszeresen visszatérő téma a nemzetközi politikában. Donald Trump második elnöksége idején kiderült, hogy a 2016-os amerikai választásba való állítólagos orosz beavatkozás történetét politikai eszközként használták az Egyesült Államok 45. elnökével szemben. Magyarországon az idei országgyűlési választáshoz közeledve Panyi Szabolcs több, az orosz beavatkozást állítólag igazoló hírrel jelentkezett. Az általa nyilvánosságra hozott anyagok között szerepelt Szijjártó Péter és orosz kollégája közötti telefonbeszélgetés leirata is, amely vélhetően lehallgatás útján készült.
A Századvég elemzése szerint az „orosz befolyásra” való hivatkozás alkalmas a választók manipulálására és elbizonytalanítására, valamint hivatkozási alapul szolgálhat a magyar kormánnyal ellenérdekelt kormányok számára Magyarország érdekérvényesítésének korlátozására. Az elemzés rámutat: az „orosz beavatkozás” állandó ismételgetése eltéreli a figyelmet más külföldi beavatkozásokról, mint például az ukrán részvétel a Tisza Világ alkalmazás fejlesztésében, az „aranykonvoj” ügye vagy a Tisza Párt egyes informatikusainak kapcsolata külföldi szolgálatokkal és a budapesti ukrán nagykövetséggel.
Egy ország jövőjéről, parlamentjének és kormányának összetételéről való döntés kizárólag az adott ország állampolgárait illeti meg – hangsúlyozza a Századvég. A magyar jogrendszer egyértelműen meghatározza: a választási folyamatba való külföldi beavatkozás minden formája törvénysértés, függetlenül annak irányától. A közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar társadalom többsége elkötelezett amellett, hogy az ország sorsáról szóló döntések külföldi befolyás és manipuláció nélkül szülessenek meg.
