Orbán Viktor: Magyarország tudományos jövője a Frontiers Campus

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
3 perces olvasmány

Kedden délelőtt ünnepélyes keretek között tették le a budapesti Frontiers Campus alapkövét, amely Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus kezdeményezésére jön létre. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: „Legyen egy projekt, ami itthon tartja és hasznosítja azt a rengeteg tehetséget, amivel mi rendelkezünk.” A Magyar Országos Levéltár 20. századi oktatáspolitikai iratai szerint a tehetséggondozás folyamatossága évtizedek óta központi törekvése magyar kormányoknak.

A kormányfő emlékeztetett: Magyarországnak tizennyolc Nobel-díjasa van, az egy főre jutó díjazottak számában a világon tizenegyedikek vagyunk. Szent-Györgyi Albert gondolatát idézve fogalmazott: „A felfedezés annyi, mint látni, amit mindenki lát, és arra gondolni, amire még senki sem gondolt. Nekünk, magyaroknak ez elég jól megy.” A miniszterelnök szerint a kormány az elmúlt évtizedben közel ezer milliárd forint értékben valósított meg tudományos infrastrukturális fejlesztéseket. A HU-rizon program keretében támogatják egyetemeink közös kutatásait a világ legjobb egyetemeivel, megkezdődött a HUN-REN kutatási hálózat megújítása is. Krausz Ferenc vezetésével megszületett az Élvonal Alapítvány, amelynek Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központjára több mint hetvenötmilliárd forintnyi fejlesztési forrás áll rendelkezésre. Az alapkőletételen megjelent kínai vendégek jelenléte az új világrend átrendeződését jelzi: „Korábban, amikor a tudomány inkább a nyugattal kötődött össze, akkor leginkább ilyen alkalommal nyugati vendégeink voltak” – mutatott rá Orbán Viktor.

Krausz Ferenc beszédében hangsúlyozta: „Magyarország nyersanyaga a tehetség, erőforrása a tudás. Nem építhetünk bőséges természeti kincsekre. A mi erőforrásunk a tehetségre épülő tudás, a kíváncsiság, a gondolkodás és az alkotás szabadsága. A nyersanyagból erőforrást, a tehetségből tudást kell létrehoznunk.” A Nobel-díjas fizikus szerint a Frontiers Campus nem egyszerűen intézet vagy kutatóközpont, hanem tudományos ökoszisztéma, amely a tudomány teljes ívét és a generációkat összekapcsolja. Hankó Balázs szerint „a magyar innováció nem csak az egyetemeken bontakozik ki, hanem az egyetemek együttműködésével megvalósuló” kutató központokban is. A miniszterelnök a fenyegető veszélyekre is figyelmeztetett: „Félő, hogy Európán egyszerre lesz úrrá a háborús őrület és fogy ki majd az energiából.”

A Frontiers Campus alapkőletétele történelmi pillanat: amikor Európa válságokba süllyed, Magyarország tudományos jövőbe fektet. Szent-Györgyi Albert szellemi öröksége és Krausz Ferenc Nobel-díja közötti folytonosság azt mutatja: a magyar tehetség megőrzése nemzeti érdek. A tudományos szuverenitás éppolyan fontos, mint a politikai függetlenség, mert „csak az a nemzet lehet sikeres, amely a maga ura” – ahogy Orbán Viktor megfogalmazta.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük