A Nemzetbiztonsági Bizottság nyilvánosságra hozott információi szerint a Tisza Párt környezetében ukrán kapcsolatokkal rendelkező informatikusok és külföldi hálózatokhoz köthető személyek is megjelentek. Az ügy túlmutat önmagán: szóba kerültek a Szijjártó Pétert érintő lehallgatási vádak, a müncheni háttéralku gyanúja, valamint a kampányt befolyásoló nemzetközi szempontok is. A feloldott titkosítások súlyos kérdéseket vetnek fel a külföldi befolyás és a hazai politikai folyamatok kapcsolatáról.
Az Igazság órájában Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter két héttel a választások előtt érintette ezeket a témákat. A beszélgetés egyik központi eleme a tiszás ügynökbotrány és az arra érkező brüsszeli reakciók voltak. A Nemzetbiztonsági Bizottságban feloldott titkosítások nyomán állítólag olyan informatikusok is feltűntek a Tisza Párt közelében, akik ukrán kapcsolatokkal rendelkeznek. Az ügy kulcseleme egy újságírónak álcázott személy, aki a gyanú szerint adatokat mozgatott, miközben kapcsolatban állt külföldi titkosszolgálatokkal. „Ez egy polip” – mondta Bóka János, utalva a kapcsolati háló kiterjedtségére. A háttérben állítólag már 2022–2023-ban megkezdődhetett az informatikusok beszervezése, akik a Baltikumban és Ukrajnában is megfordultak. „Ez megerősíti azt a meggyőződésemet, hogy itt egy összehangolt titkosszolgálati akció zajlik Magyarországon” – fogalmazott a miniszter. Bóka leszögezte: a Tisza Párt nemcsak politikai, hanem titkosszolgálati értelemben is külföldi kreálmány, és a cél a szuverén magyar kormány megbuktatása.
Éles kritikát fogalmazott meg Bóka János Orbán Anita szerepével kapcsolatban is. A miniszter szerint két lehetőség áll fenn: vagy súlyos szakmai hiányosságokról van szó, vagy tudatos politikai ambíciókról, amelyek nemzetbiztonsági kockázatokat hordoznak. „Vagy annyira amatőr, hogy úgy gondolja, kijelentéseinek nincs jelentősége, és külföldi ügynökök ki-be járhatnak a minisztériumban. Vagy azért akar a kormány tagja lenni, mert hatalmat akar, és ebbe belefér együttműködés külföldi titkosszolgálatokkal” – mondta. Szijjártó Péter ügye is terítékre került, akit azzal vádolnak, hogy az uniós ülések szünetében az orosz félnek jelent. Bóka ezt határozottan visszautasította: „Ne felejtsük el, hogy ez onnan indult, hogy egy külföldi titkosszolgálat rögzítette a beszélgetését az orosz külügyminiszterrel. Ez a rémisztő.” A miniszter szerint nem az a kérdés, kivel beszél egy magyar külügyminiszter, hanem az, miként hallgathattak le egy uniós tagállam miniszterét.
Bóka János egy állítólagos müncheni megállapodásról is beszélt, amely szerinte új megvilágításba helyezi az Európai Unió és Magyarország közötti feszültségeket. Úgy fogalmazott: „Onnantól a Bizottság mindent megtesz azért, hogy a Tisza Pártot hatalomra segítse.” A Barátság kőolajvezeték körüli helyzetről patthelyzetről beszélt. Elmondása szerint Ukrajna nem engedi oda a szakembereket, miközben Brüsszel ezt elfogadta. A miniszter szerint tudatos politikai szándék húzódhat meg a háttérben: „az volt a cél, hogy egy energiaválságot idézzenek elő, ami a kampány végén a Tisza malmára hajtja a vizet.” A bevándorlás kérdése is kiemelt figyelmet kapott. Bóka szerint a közel-keleti feszültségek előbb-utóbb újabb, súlyosabb migrációs hullámot indíthatnak el Európa felé. Az európai országok többsége nem rendelkezik megfelelő védelmi kapacitásokkal.
Az ügy jelentősége túlmutat a kampányon: az állítólagos külföldi befolyás, a titkosszolgálati összefüggések és a brüsszeli nyomásgyakorlás együtt fenyegetik a magyar nemzeti szuverenitást. A feloldott titkosítások és a müncheni háttéralku gyanúja arra figyelmeztet: a választás tétje nem csupán politikai, hanem nemzetbiztonsági is.
