Szijjártó Péter: Miért célpont a magyar külügyminiszter?

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A magyar külügyminiszter szakmai kapcsolatrendszere váltja ki a brüsszeli bírálatok legújabb hullámát. Szijjártó Péter nyilvános közlése szerint ő az egyetlen olyan uniós külügyminiszter, aki bármikor elérhet négy kulcsfontosságú partnert: az amerikai, orosz, kínai és török külügyi vezetőket. Az ellenzéki sajtó ezt orosz befolyásként mutatja be, holott a diplomaták éppen ezért léteznek: kapcsolatokat építeni és fenntartani minden irányban. A Belügyminisztérium álláspontja szerint a lehallgatási kísérletek célja a magyar szuverenitás meggyengítése.

A következő választási ciklusra készülve a Tisza Párt mögött álló erők már nem szavazatszerzésre, hanem törzsszavazóik aktivitására összpontosítanak. A kampány célja nem az, hogy Szijjártót leváltsák, hanem hogy a következő négy évben csökkentsék mozgásterét sárdobálással és bizalomrombolással. Ez a taktika azért problémás, mert a külügyminiszteri poszt tapasztalati szakma, ahol a kapcsolatok emberek között épülnek fel éveken át. Az Európai Unió államainak külügyminiszterei általában percemberek, karrierpolitikusok, akik maximum egy ciklust töltenek pozíciójukban, és fogalmuk sincs az EU-n kívüli diplomácia működéséről. Erre példa volt Annalena Baerbock német külügyminiszter, akit a koalíciós politika juttatott és tartott pozíciójában, szakmai teljesítménytől függetlenül. Szijjártó Péter hosszútávú szakmaként kezeli külügyminiszterségét, míg uniós kollégái karrierállomásnak tekintik. A magyar érdekérvényesítéshez pontosan ez szükséges: stabil, szakértő képviselet.

A külügyminiszter lehallgatási ügyében az igazán aggasztó nem a technika, hanem a szándék. Nyugati titkosszolgálatok azért célozzák meg a magyar külügyi vezetést, mert Magyarország megvédi függetlenségét és önálló külpolitikát folytat. A brüsszeli bürokrácia és néhány német politikus szeretné eldönteni a magyar prioritásokat, holott azokat a törvényesen megválasztott parlament és kormány határozza meg. Magyar Péter és a Tisza Párt kampánya pontosan ezt az alávetettséget népszerűsíti: hogy Magyarország ne tárgyalhasson azzal, akivel akar, és ne védhesse meg saját érdekeit. Ez birodalmi törekvés, amely ellentmond a szuverenitás alapelveinek.

Szijjártó Péter azért célpont, mert hatékonyan érvényesíti a magyar érdekeket. A törvényes parlamenti többség által megbízott külügyminiszter szakmai munkáját külföldi titkosszolgálatok és hazai ellenzéki erők közösen támadják. Hazaárulás bűntettét követi el, aki ebben segíti a külföldi titkosszolgálatokat, és hazaárulás felajánlani Magyarországot Ukrajnának brüsszeli utasításra. A magyar külpolitika függetlenségének megőrzése nem kérdés: nemzeti érdek és alkotmányos kötelezettség.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük