Március harmadikán történelmi pillanatnak lehetett tanúja a világ: a CERN tudósai először szállítottak sikeresen antianyagot teherautón. A svájci nukleáris kutatóközpont szakemberei mintegy száz antiprotont juttattak el különleges konténerben, amely mínusz 269 Celsius-fokra hűtött elektromágnesekkel tartotta felfüggesztve a rendkívül érzékeny anyagot. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet „antianyaggyára” az egyetlen olyan laboratórium a világon, ahol antiprotonokat tárolnak és tanulmányoznak hosszú távon.
A közel háromórás művelet során a tudósok először daruval emelték fel a majdnem ezer kilogrammos konténert. A teherautó ezután fél órán át haladt a CERN genfi területén belül. Stefan Ulmer német fizikus, aki a konvojt kísérő járművek egyikéből figyelte a mérési adatokat, megerősítette: minden rendben ment, az antiprotonok megmaradtak. A kísérlet sikere bebizonyította, hogy az Ulmer, Christian Smorra és csapatuk által kifejlesztett speciális tartály megbízhatóan működik. A rakomány tömege nem haladta meg száz hidrogénatom tömegét, így a szakértők szerint legrosszabb esetben csak elveszítették volna az antiprotonokat. A BASE kísérlet keretében a tudósok már több mint egy évig képesek csapdában tartani antiprotonokat.
A kutatók következő célja a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetemre történő szállítás, amely normál körülmények között nyolcórányi autóút. A sikeres próba „új korszak kezdetét jelenti a precíziós mérések terén” – fogalmazott Ulmer. Az ELTE részvételével zajló STAR együttműködés nemrég hatmilliárd részecskeütközést vizsgálva felfedezte a valaha észlelt legnehezebb antianyag-atommagot. A CERN Antiproton Késleltető teremében minden nap előállítanak és csapdába ejtenek antiprotonokat, amelyek találkozáskor kölcsönösen megsemmisítik a közönséges anyagot, energiát szabadítva fel.
A genfi kísérlet megnyitja az utat az antianyag-kutatások decentralizálása előtt. A mobil tárolás lehetővé teszi, hogy más egyetemek és kutatóintézetek is hozzáférjenek ehhez a rendkívül ritka anyaghoz.
