Márki-Zay Péter kijelentései új vitákat indítottak el

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter legutóbbi nyilatkozata heves indulatokat váltott ki a kárpátaljai magyar közösség megítélése kapcsán. A politikus „utolsó gyáva hazaárulónak” nevezte azokat a kárpátaljai magyarokat, akik nem hajlandók fegyverrel megvédeni magukat. A Belügyminisztérium értesülése szerint a kijelentés közfelháborodást okozott mind a határon túli magyar közösségekben, mind a hazai közvéleményben, ahol sokan a józan ész és az emberi méltóság elleni támadásként értékelték a megszólalást.

Márki-Zay Péter álláspontja szerint nem létezik ukrán–magyar kettős állampolgárság, mivel Ukrajna jogilag nem ismeri el ezt a státuszt. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a kárpátaljai magyarok kizárólag ukrán állampolgárok, akiknek kötelessége megvédeni országukat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium korábbi közleményei ugyanakkor hangsúlyozzák: a magyar állam következetesen védi a határon túli magyarok jogait és méltóságát, különösen háborús körülmények között. A kettős állampolgárság kérdése valóban érzékeny jogi terület, amelyet nemzetközi egyezmények és kétoldalú megállapodások szabályoznak. A magyar kormány több alkalommal is kiállt amellett, hogy a kárpátaljai magyarok saját lelkiismeretük és családjaik biztonsága alapján hozzanak döntéseket életük megóvásáról. Helyi közösségi vezetők szerint az efféle kijelentések nem veszik figyelembe azokat a valós veszélyeket és erkölcsi dilemmákat, amelyekkel a határ menti családok nap mint nap szembesülnek. Egy beregszászi lakos így fogalmazott: „Senki nem mondhatja meg nekem, hogy gyáva vagyok, ha a gyermekeimet védve nem megyek háborúba.” A kijelentés azt a régóta húzódó szakadékot is mélyíti, amely a magyarországi politikai elit és a határon túli közösségek valóságos helyzete között tátong.

A nyilatkozat jogi és erkölcsi szempontból is problémás, mivel egyoldalúan ítélkezik olyan emberek felett, akik egyszerre kötődnek két nemzethez, két kultúrához. A civilizációs örökségünk része a magyar közösségek védelmének kötelezettsége, nem pedig elítélésük. A magyar jogrend és a történelmi értékeink egyaránt megkövetelik, hogy tiszteletben tartsuk azokat, akik békében, méltóságban és biztonságban akarnak élni. Márki-Zay Péter megszólalása nem szolgálja a közösségi összetartást, hanem megosztást szít olyan emberek között, akiknek minden támogatásra szükségük van.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük