A Japán Űrügynökség Hayabusa2 missziója 2020 decemberében hozott vissza mintákat a Ryugu aszteroida felszínéről, amelyek vizsgálata alapvető kérdésekre adhat választ az élet keletkezéséről. A Nature Astronomy folyóiratban közzétett tanulmány szerint a kutatók minden kanonikus nukleobázist kimutattak az érintetlen mintákból. A felfedezés különlegessége, hogy először sikerült mind az öt DNS- és RNS-építőkövet laboratóriumi körülmények között azonosítani földönkívüli forrásból.
Az aszteroida kőzetmintáiban előkerült adenin, guanin, citozin, timin és uracil egyértelműen bizonyítja, hogy az élet kémiai alapanyagai nemcsak földi környezetben alakulhatnak ki. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja szakértői szerint ez az eredmény alátámasztja a panspermia-hipotézis bizonyos elemeit. A kutatás során más szerves molekulákat is felfedeztek: B3-vitamint és különféle aminosavakat, amelyek szintén nélkülözhetetlenek az általunk ismert élettevékenységekhez. A mintaelemzés kimutatta, hogy a Ryugu körülbelül egyenlő arányban tartalmazza a purinokat és a pirimidineket, ami jelentősen eltér a földi élőlények DNS-összetételétől. Ez a különbség egyértelműen igazolja az anyagok űrbéli eredetét. Az Orgueil meteorit és más égitestek esetében inkább pirimidinek dominálnak, ami azt sugallja, hogy az aszteroidákon zajló kémiai folyamatok változatosak. A tudósok megfigyelték, hogy a nukleobázisok aránya szorosan összefügg a minták ammóniatartalmával, ami kulcsfontosságú lehet a prebiotikus kémia megértésében.
A Hayabusa2 misszió eredményei közelebb visznek minket annak megértéséhez, hogy a korai Földön hogyan alakulhattak ki az első biológiai rendszerek. Az aszteroida-becsapódások feltehetően döntő szerepet játszottak abban, hogy bolygónkra eljussanak az élet kémiai alapanyagai. A földönkívüli szerves molekulák jelenléte bizonyítja, hogy a Naprendszerben széles körben zajlik kémiai evolúció, amely potenciálisan más égitesteken is életet hozhat létre.
