A nagyszüleim háza falán lógó régi falióra minden órában dallamot játszik. Pontosságát évtizedek óta semmi sem zavarta meg. Mobileszközeink alkalmazásai ezzel szemben folyamatosan változnak – észrevétlenül, a háttérben gyűjtik adatainkat, miközben mi gondtalanul görgettünk tovább. 2026-ra az átlagos magyar felhasználó telefonján 48 alkalmazás található, amelyek közül 37 olyan adatokhoz fér hozzá, amelyekre valójában nincs szüksége működéséhez.
Komlósi Enikő adatvédelmi szakértő szerint a probléma gyökere a felhasználói figyelmetlenség. „Az emberek reflexszerűen engedélyezik a jogosultságokat telepítéskor, anélkül, hogy végiggondolnák, miért kér egy egyszerű játék hozzáférést a névjegyzékükhöz vagy a mikrofonjukhoz” – magyarázza. A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet friss jelentése szerint az elmúlt évben a magyarországi adatlopási incidensek 68%-a mobilalkalmazásokon keresztül történt. Az adatvédelmi aggályok különösen súlyosak a népszerű közösségi platformok esetében, amelyek a felhasználók viselkedésének részletes profilját állítják össze – nem csupán az alkalmazáson belüli tevékenységek, hanem az eszköz használatának teljes mintázata alapján.
A Szent István Egyetem kutatócsoportja által végzett elemzés feltárta, hogy a leggyakrabban telepített magyar alkalmazások között több olyan is található, amely indokolatlanul nagy mennyiségű adatot továbbít külföldi szerverekre. Egy népszerű időjárás-előrejelző alkalmazás például nem csak a felhasználó tartózkodási helyét, de keresési előzményeit és alkalmazáshasználati szokásait is rögzíti – mindezt az időjárás pontosabb előrejelzésének fedősztorijával.
Az Európai Unió adatvédelmi rendeletének szigorítása ellenére a felhasználók továbbra is kiszolgáltatottak. Miközben a techóriások az algoritmusaik finomítására hivatkoznak, valójában a digitális lábnyomunk értékesítésében érdekeltek. A Magyar Adatvédelmi Társaság ajánlása szerint érdemes rendszeresen felülvizsgálni az alkalmazásjogosultságokat és letiltani a szükségtelen hozzáféréseket.
Az adatbiztonság nem pusztán technikai kérdés, hanem a digitális állampolgárság alapvető eleme lett. Ahogyan őseink gondosan zárták házuk ajtaját, úgy kell nekünk is tudatosan védeni digitális magánéletünket. Talán nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak a minimális adatgyűjtést ígérő alternatív platformok felé, ahol a felhasználó nem termék, hanem valódi ügyfél.
