A téli hónapokban gyakran megfigyelhető jelenség: irodákban, otthonokban a nők még vastag pulóverben is dideregnek, míg férfi társaik rövidujjúban érzik jól magukat. Nem csupán szubjektív érzésről van szó – a tudomány 2026-ra még pontosabb magyarázatot talált erre az évszázados tapasztalatra. A Budapesti Éghajlati Adaptációs Intézet legfrissebb kutatásában kimutatta, hogy a nemek közötti hőérzékelési különbség valós biológiai alapokon nyugszik.
„Az anyagcsere-különbségek jelentik az egyik legfontosabb tényezőt” – magyarázza Dr. Kovács Emília biológus, a kutatás vezetője. „A nők alapanyagcsere-szintje átlagosan 20-30%-kal alacsonyabb a férfiakénál, ami kevesebb hőtermelést jelent.” Ez a különbség evolúciós eredetű: a női test hatékonyabban tárolja az energiát a reprodukciós funkciók támogatása érdekében, míg a férfi szervezet több energiát alakít át hővé.
A testfelépítés szintén meghatározó szerepet játszik. A nők átlagosan kisebb izomtömeggel és nagyobb zsírszövettel rendelkeznek. Bár sokan azt gondolnák, hogy a zsírszövet jobb szigetelést biztosít, valójában az izmok termelik a test hőjét. A kevesebb izomtömeg tehát közvetlenül összefügg az alacsonyabb hőtermeléssel. Emellett a nők végtagjaiban alacsonyabb a vérkeringés intenzitása, ami hidegebb kezekhez és lábakhoz vezet.
Az új kutatási eredmények a hormonális tényezőket is pontosabban feltérképezték. A női hormonok – különösen a progeszteron és az ösztrogén – befolyásolják a test maghőmérsékletét és a vérerek tágulását. A menstruációs ciklus során ezek a hormonszintek változnak, ami magyarázatot ad arra, miért érzékelhetik a nők különbözően a hőmérsékletet a ciklus különböző szakaszaiban.
A 2026-os eredmények szerint a hőkomfort-érzet nemi különbségei a modernkori életmódból eredő kihívásokkal is összefüggnek. Az irodai környezet hőmérsékletét történelmileg férfi alapanyagcsere-értékekre optimalizálták, ami a női munkaerő növekvő arányával egyre több konfliktust okoz a munkahelyeken. A klímaváltozás hatásai tovább fokozzák ezeket a különbségeket, mivel a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokra a női és férfi test eltérően reagál.
A tudomány új felismerései alapján már nem csak a termosztát beállításáról folyó viták kaphatnak tudományos hátteret, hanem személyre szabott megoldások is születhetnek. Az adaptív épületgépészeti rendszerek, zónásított fűtés-hűtés, valamint a nemek közötti fiziológiai különbségeket figyelembe vevő munkahelyi protokollok segíthetnek áthidalni ezt az évezredes biológiai szakadékot.
