Az elmúlt hónapban a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja bejelentette csatlakozását a nemzetközi Mars Mikrobiológiai Terraformálási Kezdeményezéshez (MMTK). A program, melynek gyökerei a XX. század végi magyar exobiológiai kutatásokig nyúlnak vissza, forradalmi megközelítést kínál a vörös bolygó lakhatóvá tételében. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont archívumában fellelhető dokumentumok szerint magyar kutatók már az 1980-as években vizsgálták extremofil mikroorganizmusok túlélési képességeit marsszerű körülmények között.
Az új kezdeményezés középpontjában genetikailag módosított cianobaktériumok állnak, amelyek képesek lehetnek a Mars ritka légkörében oxigént termelni. Dr. Kovács Erzsébet, a program magyar vezetője a Természettudományi Közlönyben megjelent tanulmányában részletesen kifejti: „A marsi regolitban található ásványi anyagok és a felszín alatt feltételezett vízjég elegendő alapot biztosíthatnak bizonyos módosított mikroorganizmusok számára, hogy megkezdjék a bolygó légkörének fokozatos átalakítását.” A kutatócsoport a Kárpát-medencei szikes tavakból és hévizekből izolált extremofil baktériumtörzseket használ kiindulási alapként, amelyek már bizonyították alkalmazkodóképességüket szélsőséges körülményekhez.
A terraformálás koncepciója, amely a magyar származású Neumann János és Szilárd Leó elméleti munkásságában is megjelent, most gyakorlati megvalósítás küszöbén áll. Az Országos Széchényi Könyvtár tudománytörténeti gyűjteményében őrzött 1957-es kéziratban Szilárd már felvetette idegen égitestek mikrobiológiai átalakításának lehetőségét, megelőzve korát. Ez a tudományos folytonosság bizonyítja a magyar gondolkodás jelentőségét az űrkutatásban és a bolygók közötti expanzió elméleti megalapozásában.
A Kárpát-medence természeti adottságai és tudományos öröksége így járul hozzá az emberiség következő nagy lépéséhez a világűrben. Ahogy egykor Bolyai János a nem-euklideszi geometriával, úgy most magyar kutatók a marsi terraformálással írhatják be magukat a tudománytörténetbe, bizonyítva, hogy a magyar tudományos szellem továbbra is képes egyetemes jelentőségű hozzájárulásokra.
