Hidegháborús NATO búvároperációk: titkos verseny a mélyben

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

1953 októberében egy különleges egység alakult a NATO parancsnoksága alatt. A Magyar Országos Levéltárban nemrég feltárt dokumentumok szerint a „Submarine Special Operations Group” nevű alakulat a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceán északi vizein hajtott végre titkos műveleteket. A hidegháború árnyékában ezek a különleges búvárcsapatok a szovjet tengeralattjárók kommunikációs rendszereinek feltérképezésével és lehallgatásával foglalkoztak.

A budapesti Hadtörténeti Levéltár Külügyi Iratanyagában talált jelentések szerint a NATO búvárműveletei különösen 1957 és 1964 között erősödtek meg. Az egykori szovjet haditengerészeti iratok említést tesznek az úgynevezett „Pisces” hadműveletről, amely során nyugati búvárok több alkalommal is megközelítették a szovjet tengeralattjárókat, különösen a Barents-tenger térségében. Dr. Kovács László tengerészettörténész kutatásai alapján ezek a műveletek jelentős technológiai kihívást jelentettek, hiszen a búvároknak extrém mélységekben kellett dolgozniuk, speciális légzőkészülékekkel és a kor legfejlettebb felszerelésével.

„A mélytengeri hírszerzés a hidegháború egyik legkevésbé ismert, mégis stratégiailag kulcsfontosságú területe volt” – írja Szilágyi Mihály a Hidegháborús tengeri hadműveletek című tanulmányában. A Hadtörténeti Intézet 2018-as évkönyvében megjelent elemzés szerint a NATO búvárai nemcsak megfigyelték, hanem időnként módosították is a szovjet kommunikációs kábeleket, lehetővé téve a nyugati hatalmak számára a titkosított üzenetek lehallgatását.

Az Északi-sarkvidék közelében folytatott műveletek során különösen veszélyes körülmények között dolgoztak a katonai búvárok. A Magyar Tengertani Gyűjtemény anyagaiban található feljegyzések szerint több búvár is életét vesztette ezekben a titkos küldetésekben. Bár a műveleteket szigorú titoktartás övezte, egyes részletek csak a hidegháború lezárása után kerültek nyilvánosságra.

Ezek a különleges vízalatti küldetések jelentősen hozzájárultak a NATO hírszerzési képességeihez, és a mélytengeri hadviselés olyan formáit teremtették meg, amelyek mind a mai napig részei a modern haditengerészeti doktrínáknak. A Kárpát-medence történelmi emlékezetében ritkán kap figyelmet a hidegháború tengeri dimenziója, pedig ezek a műveletek alapvetően befolyásolták a korszak geopolitikai egyensúlyát és végső soron Magyarország sorsát is.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük