A Magyar Sportélettani Intézet és a Pécsi Tudományegyetem közös kutatócsoportja megdöbbentő felfedezést tett 2026 elején: a fiatal élsportolóknál jelentkező ínproblémák mögött egy eddig kevéssé vizsgált fehérje-károsodási mechanizmus áll. Dr. Kovács Máté, a kutatócsoport vezetője a Magyar Ortopéd Társaság februári ülésén mutatta be az eredményeket, melyek szerint a 15-19 éves korosztályban végzett vizsgálatok különösen aggasztó tendenciákat tártak fel.
A kutatás során 230 fiatal sportoló szövetmintáit elemezték, elsősorban az Achilles-ín és a térdínszalag területéről. „A minták 78%-ában azonosítottuk a kollagén mikrostruktúra olyan jellegű károsodását, amely az intenzív terhelés és a nem megfelelő regenerációs idő kombinációjából ered” – nyilatkozta Dr. Kovács. A probléma különösen azoknál a fiataloknál jelentkezik, akik heti 15 óránál többet edzenek, és több sportágat is versenyszerűen űznek.
A fehérje-károsodási mechanizmus lényege, hogy a kollagénrostok megújulási ciklusa felgyorsul, de a minőségi építkezéshez szükséges idő lerövidül. Ennek következményeként gyengébb szerkezetű, sérülékenyebb inszövetek jönnek létre, amelyek a hirtelen terhelésnél könnyebben szakadnak. Dr. Nagy Katalin sportbiokémikus szerint: „A kamaszkor amúgy is kritikus időszak az inszövetek fejlődésében, és pont ekkor éri a szervezetet a legnagyobb terhelés a versenyrendszerek miatt.”
A kutatócsoport által kidolgozott új diagnosztikai eljárás nem invazív ultrahangos vizsgálattal képes előre jelezni a veszélyeztetett területeket, még mielőtt a sérülés bekövetkezne. A módszert már tesztelik hat hazai sportakadémián, ahol edzésterv-módosításokkal és célzott táplálkozási protokollal igyekeznek megelőzni a későbbi problémákat.
A szakemberek ajánlása szerint a fiatal sportolók regenerációs idejét minimum 20%-kal növelni kellene, valamint speciális, kollagénképződést támogató táplálékkiegészítőket javasolnak, különösen a C-vitamin, glicin és prolin magasabb bevitelét. Emellett fontosnak tartják, hogy a sportszövetségek felülvizsgálják a fiatalokra vonatkozó versenyeztetési gyakorlatot, különös tekintettel a hétvégi dupla mérkőzésekre és a többsportos fiatalokra.
„Nem a sportolás mennyiségét, hanem annak struktúráját kell átalakítani” – hangsúlyozta Dr. Kovács. „A most feltárt fehérje-károsodási mechanizmus ismeretében olyan edzésmódszereket dolgozhatunk ki, amelyek hosszú távon is fenntartható sportpályafutást biztosítanak.”
