A Magyar Tudományos Akadémia Neurobiológiai Kutatóintézete 2026 januárjában meglepő eredményeket tett közzé az agyhalál utáni agyi aktivitásról. Dr. Kovács Margit vezető kutató és csapata az eddigi legnagyobb mintán, 214 klinikai halál állapotába került, majd újraélesztett beteg agyi aktivitásának vizsgálatával döntő bizonyítékot talált arra, hogy az agy bizonyos részei az oxigénellátás megszűnése után is aktívak maradhatnak – akár 13 percig.
Az első dokumentált megfigyeléseket az agyhalál utáni tudatállapotról már a XX. század közepén közölték, de a modern képalkotó eljárások csak most tették lehetővé a jelenség mélyebb vizsgálatát. A kutatók az Országos Idegtudományi Intézet adattárában található EEG-felvételeket elemezve azonosították, hogy a hippocampus és a prefrontális kéreg területén mérhető aktivitás nem egyszerű lecsengés, hanem szervezett mintázatot mutat. „Az agy oxigénhiányos állapotban is képes fenntartani bizonyos neurális hálózatok működését, ami a túlélők beszámolóiban szereplő élményeket magyarázhatja” – nyilatkozta Dr. Kovács a Magyar Orvosi Szemlének adott interjújában.
A kutatási eredmények összhangban vannak Dr. Sam Parnia 2023-as nemzetközi AWARE-II tanulmányával, amely során először sikerült objektív mérésekkel alátámasztani, hogy a szívműködés leállását követően akár percekig is fennmaradhat valamiféle tudati tevékenység. A magyar kutatók azonban továbbléptek: az agytörzsi struktúrák és a kérgi területek közötti kapcsolatok aktivitási mintázatát is feltérképezték.
Ez a felfedezés jelentős kérdéseket vet fel az agyhalál definíciójával kapcsolatban. A Magyar Bioetikai Társaság 2026 februári állásfoglalása szerint: „Újra kell gondolnunk a halál folyamatának meghatározását, hiszen amit korábban a tudat teljes megszűnésének hittünk, valójában egy komplexebb átmeneti állapot lehet.” A kutatás eredményei megkérdőjelezik a jelenlegi orvosi protokollokat, miközben hidat képeznek a tudományos megfigyelések és a halálközeli élményekről szóló beszámolók között.
Történelmi perspektívából nézve ez a felfedezés nem pusztán orvostudományi áttörés, hanem folytatása annak a több ezer éves emberi törekvésnek, hogy megértsük a tudat és a test kapcsolatát. A kutatási eredmények nem adnak választ a halál utáni lét spirituális kérdéseire, de tudományos alapot teremtenek a további párbeszédhez a test és a tudat szétválásának folyamatáról, amely számos kultúrában és vallási hagyományban központi helyet foglal el.
