A Szent Imre Kórház Dietetikai Osztályán szokatlan előadássorozat vette kezdetét februárban. Dr. Horváth Emese belgyógyász és Pálos Miklós atya közösen mutatják be, hogyan fonódik össze a böjt évezredes spirituális gyakorlata a modern orvostudomány felismeréseivel. A teltházas eseményen idősek és fiatalok egyaránt jegyzetelnek – miközben a résztvevők fele nem vallási megfontolásból érkezett.
„A böjt nem csupán vallási gyakorlat vagy fogyókúra, hanem az ember teljes valóját megújító tapasztalat,” magyarázza Pálos atya, miközben Dr. Horváth hozzáteszi: „Az időszakos táplálékszünet bizonyítottan javítja az anyagcsere-folyamatokat és csökkenti a gyulladásos markereket.” A kutatások szerint a 16:8 órás időszakos böjt már néhány hét alatt javulást mutat az inzulinrezisztenciában és segíti a zsírégetést, miközben a valódi böjt lényege megmarad: önmegtartóztatás, egyszerűsítés, a lélek tápláléka felé fordulás.
Szabó Katalin, háromgyermekes édesanya és könyvelő számára a tavalyi nagyböjt hozta el a változást: „Nemcsak hat kilótól szabadultam meg, hanem a folytonos nassolási kényszertől is. A családunkban most már együtt böjtölünk, és közösen főzünk egyszerű, de tápláló ételeket péntekenként.” A budapesti Szent István Bazilika közösségében több hasonló tapasztalat is összegyűlt – a böjt nemcsak az egyént, hanem a közösséget is formálja.
A hagyományban rejlő bölcsesség és a modern tudomány találkozása különösen értékes most, amikor az étkezési szokásaink sosem látott mértékben távolodtak el a természetestől. A böjt – akár vallási, akár egészségügyi megfontolásból választjuk – visszavezet minket egy ősibb ritmushoz, amelyben test és lélek egyensúlya helyreállhat. Talán épp ez a kettősség adja időtálló erejét: miközben a legmélyebb spirituális hagyományokban gyökerezik, a legújabb orvosi kutatások is igazolják jótékony hatásait.
