A háztartások hétköznapi tisztaságára törekvésünk közepette ritkán gondolunk az évszázadok óta velünk élő, láthatatlan parazitákra. Szent Hildegárd benedekrendi apátnő már a 12. században részletesen írt a bélférgek gyógyításáról, s bár modern világunkban ritkábbá váltak, a galandférgek ma is közöttünk élnek. A minap egy borsodi családnál jártam, ahol a tízéves Márk hosszú hónapokig küzdött megmagyarázhatatlan fogyással és fáradtsággal, mire kiderült: parazitafertőzés áldozata.
„Először csak étvágytalan lett, majd egyre soványabb. Az orvosok fertőzésre gyanakodtak, de csak a harmadik vizsgálat mutatta ki a galandférget,” meséli édesanyja, Erika, aki azóta küldetésének érzi a figyelemfelhívást. A galandféreg-fertőzés gyakran rejtőzködő, tünetei – hasi fájdalom, fogyás, fáradtság, hányinger – könnyen összetéveszthetők más betegségekkel. Dr. Kovács Balázs parazitológus szerint „évente több száz diagnosztizált eset fordulhat elő Magyarországon, de a valós szám ennek többszöröse lehet.”
A fertőzés legtöbbször nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsokból származik, de a kézhigiénia hiánya is kockázati tényező. A modern életmód sajátossága, hogy míg nagyszüleink rendszeres tisztítókúrákkal és gyógynövényekkel előzték meg e betegségeket, ma sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a tünetek már súlyosak. Az Országos Közegészségügyi Intézet legfrissebb ajánlása szerint már nem elegendő csupán a hagyományos népi praktikákra támaszkodnunk – a rendszeres szűrővizsgálat és a modern diagnosztika együttesen nyújt biztonságot.
Márk esete rávilágít, hogy a népi bölcsességek és a modern orvostudomány együttes alkalmazása nyújtja a legjobb védelmet. Amikor a karácsonyi asztalról eszünk, vagy nyári kirándulásainkról hazatérünk, a kézmosás rituáléja nemcsak tisztaságot teremt, hanem összeköt minket a generációkon át formálódó egészségkultúrával is. Így válhat az egyszerű higiénia a családi hagyományok és a közösségi tudás részévé.
