A Szent István-napi ünnepségeken idén feltűnő volt, mennyien keresték a hagyományos magyar ételeket, különösen a jó minőségű fehérjeforrásokat. Egy szolnoki nagycsalád asztalán a mangalicából készült ételek mellett helyet kaptak az újabb trendek is: a házikészítésű tofu és a fermentált hüvelyesek. „A tradíció és az egészség nálunk kéz a kézben jár,” mondta Kovács Márta családanya, miközben unokája lelkesen kóstolta nagymamája házi túróját.
Az egészséges táplálkozás különösen fontossá vált az utóbbi években, amikor a globális élelmiszerválság és a klímaváltozás hatásai hazánkat is elérték. A Táplálkozástudományi Intézet legfrissebb ajánlása szerint a fehérjebevitel minősége fontosabb, mint valaha. A fehérje nemcsak izmaink építőköve, hanem immunrendszerünk és idegrendszerünk megfelelő működéséhez is elengedhetetlen. A Szent István Egyetem kutatása rávilágított: a magyar családok egyre tudatosabban választanak, és előnyben részesítik a helyi termelőktől származó, fenntartható forrásokat.
A minőségi fehérje ma már nem csak a húsfogyasztást jelenti. A Kárpát-medence őshonos növényei, mint a hajdina vagy a csicseriborsó, visszatértek konyhánkba. Ezek nemcsak környezetkímélő alternatívák, de kulturális örökségünk részei is. „Nagyanyáink tudása az élelmiszerekről ma értékesebb, mint valaha,” magyarázta Németh János, a Hagyományok Háza gasztronómiai szakértője a múlt heti konferencián. „A böjti ételek például tökéletes példái annak, hogyan lehet növényi fehérjékből is teljes értékű táplálékot készíteni.”
A családi étkezések közösségformáló ereje továbbra is meghatározó. Miközben a digitális világ egyre jobban elválaszt minket egymástól, a közös főzés és étkezés összehoz. Sokszor éppen ezek az alkalmak teremtenek lehetőséget arra, hogy átadjuk gyermekeinknek nemcsak a recepteket, hanem az egészséges táplálkozás kultúráját is. A fehérjeforrások tudatos megválasztása így válik a gondoskodás és a felelősségvállalás kifejeződésévé – nemcsak családunk, hanem a teremtett világ iránt is.
