Üstökös szerves molekulák 2026: Élet építőkövei a 3I/ATLAS-on

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja jelentős felfedezést tett közzé 2026 januárjában: a 3I/ATLAS üstökösön komplex szerves molekulákat azonosítottak. A piszkés-tetői obszervatórium új spektrográfjával végzett megfigyelések során olyan aminosav-prekurzorokat mutattak ki, amelyek az élet építőköveinek tekinthetők. Az üstökös különlegessége, hogy a csillagközi térből érkezett, így a Naprendszeren kívüli anyag összetételéről nyújt páratlan információt.

A kutatócsoport Dr. Kovács Béla vezetésével három hónapon keresztül vizsgálta az üstökös kómájának spektrális jellemzőit. A mérések során glicin-prekurzorokat, formaldehidet és több komplex szénhidrogén-láncot azonosítottak. „Az eredmények megerősítik azt a feltételezést, hogy az élet alapvető építőelemei univerzálisan jelen vannak a galaxisban” – nyilatkozta Dr. Kovács. A Magyar Országos Levéltárban őrzött, Konkoly Thege Miklós által 1882-ben alapított csillagvizsgáló korai üstökös-megfigyelési jegyzőkönyvei új megvilágításba kerülnek e felfedezés fényében.

A debreceni Atommagkutató Intézetben végzett izotóparány-vizsgálatok arra utalnak, hogy a molekulák nem a naprendszer születésekor alakultak ki, hanem csillagközi eredetűek. A mérések különösen az oxigén- és nitrogénizotópok arányainak elemzésére koncentráltak. Az ATOMKI archívumában fellelhető, 1976-os meteoritvizsgálatok eredményeivel összevetve jelentős különbségeket tapasztaltak, ami alátámasztja a 3I/ATLAS extraszoláris eredetét.

A felfedezés nemcsak asztrofizikai szempontból jelentős, hanem az élet eredetének kutatásában is mérföldkő lehet. A Kárpát-medence tudományos közösségének hozzájárulása a planetáris kutatásokhoz ismét bizonyítja, hogy a magyar csillagászati hagyományok – amelyek Mátyás király reneszánsz udvarának obszervatóriumáig nyúlnak vissza – ma is életképesek. A Magyar Tudományos Akadémia tervei szerint 2027-ben nemzetközi konferenciát szerveznek Budapesten az eredmények megvitatására.

Az üstökös összetételének további vizsgálata rávilágíthat arra, hogyan terjedhettek el az élet építőelemei a galaxisban, s talán közelebb visz annak megértéséhez, milyen univerzális feltételek szükségesek az élet kialakulásához. A magyar tudósok által végzett kutatás nemcsak nemzeti tudományos örökségünk méltó folytatása, hanem az emberiség egyik alapvető kérdésének megválaszolásához is közelebb vihet.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük