A Nemzetközi Űrállomás 25 éves jubileuma ismét reflektorfénybe helyezte az űrbeli gravitáció kérdéskörét. Míg az űrhajósok „lebegése” a köztudatban a gravitáció hiányaként rögzült, valójában ez alapvető fizikai félreértés. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának 2025-ös felmérése szerint a magyar lakosság 68%-a tévesen úgy véli, az űrben egyáltalán nincs gravitáció.
A gravitáció az univerzum alapvető kölcsönhatása, amely a tömeggel rendelkező testek között hat – függetlenül attól, hol helyezkednek el. Az ISS körülbelül 400 kilométer magasságban kering, ahol a Föld gravitációs ereje még mindig a felszíni érték 89%-a. Az űrhajósok lebegését valójában a folyamatos szabadesés állapota okozza – az űrállomás és benne minden tárgy azonos módon esik a Föld felé, miközben előrehaladó mozgásuk miatt folyamatosan „elkerülik” bolygónkat. Dr. Szabó Róbert csillagász magyarázata szerint: „Nem a gravitáció hiánya, hanem éppen a gravitáció teszi lehetővé az orbitális pályát. Gravitáció nélkül az űrállomás egyszerűen eltávolodna a Földtől.”
A 2024-es ARTEMIS holdmissziók során végzett kísérletek újabb bizonyítékokat szolgáltattak arra, hogy a gravitáció miként hat a különböző tömegű testekre. Az Einstein-féle általános relativitáselmélet 1915-ös publikálása óta tudjuk, hogy a gravitáció valójában a téridő görbülete, amelyet a tömeg és energia jelenléte okoz. A Magyar Űrkutatási Hivatal 2025-ös oktatási programja szerint ez az egyik leggyakrabban félreértett tudományos koncepció a köztudatban.
A gravitáció megértése nem csupán tudományos kérdés – alapvető fontosságú a jövő űrkolóniáinak tervezéséhez. A Mars Society Hungary számításai szerint a mesterséges gravitáció létrehozása a bolygóközi utazások és a hosszútávú űrtelepek egyik kulcskérdése lesz a következő évtizedekben. A Földünk gravitációs mezőjéről és az űrbeli körülményekről szerzett pontos ismereteink nélkül nem valósulhatnak meg a 2030-as évekre tervezett ambiciózus űrkutatási programok.
