Az 1926-os hősök emlékművének centenáriumi megemlékezésén Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy minden háborús emlékmű kettős üzenetet hordoz: egyszerre tiszteleg az áldozatok előtt és figyelmeztet a béke megőrzésének fontosságára. A miniszter a Hadtörténeti Intézet és Múzeum által szervezett eseményen felidézte, hogy éppen száz éve, 1926-ban kezdődött a Hősök Emlékköve felállítása országszerte, mely folyamat a Kárpát-medence magyar közösségeiben egyidejűleg zajlott.
„Az emlékművek nem csupán a múlt relikviái, hanem a jelen őrszemei is” – fogalmazott a miniszter, utalva arra, hogy a Magyar Országos Levéltár dokumentumai szerint a trianoni békediktátumot követően több mint 3500 emlékmű létesült a történelmi Magyarország területén. Ezek az emlékhelyek közösségi összefogással épültek, gyakran a legszegényebb falvakban is. A Hadtörténeti Levéltár adatai alapján még azok a települések is emeltek emlékműveket, ahonnan csupán néhány katona nem tért haza.
Az emlékezés kulturális gyakorlata összekapcsolja a különböző korokat – hangsúlyozta a miniszter. A háborús emlékművek értelmezése idővel változott, de alapfunkciójuk megmaradt: a közösségi emlékezet hordozói és a béke fontosságának hirdetői. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található korabeli fényképek tanúsítják, hogy az emlékművek avatása mindig közösségi eseménynek számított, ami erősítette a nemzeti összetartozást.
A centenáriumi megemlékezés kapcsán a miniszter bejelentette, hogy 2026-ban országos programsorozat indul, amely újra ráirányítja a figyelmet ezekre az emlékhelyekre. „Az emlékművek felé fordulás nem a múltba révedés, hanem a jelen megértésének eszköze” – zárta beszédét Szalay-Bobrovniczky, hozzátéve, hogy a háborús emlékművek 2026-ban különösen aktuális üzenetet hordoznak: a béke nem magától értetődő adomány, hanem olyan érték, amelyért minden nemzedéknek meg kell dolgoznia.
