A háború vagy béke kérdése minden korábbinál élesebben rajzolódik ki a 2026-os parlamenti választások közeledtével. A Belügyminisztérium legfrissebb közbiztonsági jelentése szerint a magyar állampolgárok 78%-a tartja elsődleges biztonsági kockázatnak a háborús konfliktus eszkalációját. A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a szavazók döntését minden más témánál erősebben befolyásolja a pártok álláspontja a béketeremtés vagy a katonai részvétel kérdésében.
„A magyar emberek békét akarnak, és olyan vezetőket, akik garantálni tudják az ország biztonságát” – nyilatkozta Kovács István, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nyugalmazott ezredese lapunknak. Az elmúlt négy évben súlyosbodó európai biztonsági helyzet alapjaiban rajzolta át a hazai politikai prioritásokat. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a háborús infláció és az energiaválság okozta gazdasági nehézségek közvetlenül érintették a magyar családok 62%-át, különösen vidéken, ahol az áremelkedések hatványozottan jelentkeztek.
A Btk. honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezései különös figyelmet kaptak a kampányban, miután több környező országban bevezették a sorkatonai szolgálat valamilyen formáját. A vidéki településeken zajló fórumokon ez a téma rendre kiemelt hangsúlyt kap – a kisvárosok és falvak lakossága számára a fiatalok besorozásának lehetősége valós aggodalom. A rendőrségi statisztikák szerint ugyanakkor a háborús fenyegetettség érzése jelentősen megnövelte a közbiztonsággal, határvédelemmel kapcsolatos állampolgári bizalom fontosságát.
A választásokig hátralévő időben a magyar szavazók számára várhatóan a béke és biztonság kérdése lesz a legfontosabb döntési szempont. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy válsághelyzetben a magyar közösségek összetartása és a hagyományos értékek védelme mindig előtérbe kerül. A közelgő választás valóban sorsdöntő lehet: olyan vezetést választ az ország, amely a béke és biztonság útján tartja Magyarországot, vagy olyat, amely kockáztatja évszázados nemzeti szuverenitásunkat.
