Az ember évezredek óta tekint az égboltra, de csak a 20. század második felében kezdtük megérteni a kozmikus tér valódi természetét. A világűr hőmérséklete talán az egyik legmeglepőbb fizikai jelenség, amely folyamatosan új felfedezésekkel gazdagítja tudásunkat. Az 1965-ben Arno Penzias és Robert Wilson által véletlenül felfedezett kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB) mérései szerint az űr alapvető hőmérséklete jelenleg 2,73 Kelvin – gyakorlatilag abszolút nulla fok közelében van.
Ez az érték azonban megtévesztő egyszerűséget sugall. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja által végzett újabb kutatások rámutatnak, hogy a világűr hőmérséklete rendkívüli módon változik a vizsgált helyszín függvényében. A Naprendszerünkben például a Nap közvetlen közelében akár 1300°C is lehet, míg a bolygóközi térben, az árnyékos oldalon -270°C alá süllyedhet a hőmérséklet. „A világűr valójában nem egyenletes hőmérsékletű tér, hanem extrém értékek mozaikja” – fogalmazott a közelmúltban Dr. Kovács József csillagász a Természettudományi Múzeum előadássorozatán.
A 2020-as évek elején végzett mérések különös hőmérséklet-anomáliákat tártak fel bizonyos galaxishalmazok között, ahol a várt értékeknél magasabb hőmérsékletet észleltek. A szakemberek most arra keresik a választ, vajon az univerzum tágulásával ezek a különbségek hogyan változnak hosszú távon. Az Európai Űrügynökség és a Magyar Űrkutatási Iroda közös programja szerint 2026-ra várhatóan pontosabb képünk lesz arról, milyen hőmérsékleti mintázatok jellemzik galaxisunk különböző régióit.
A kozmikus hőmérséklet megértése nemcsak elméleti jelentőségű. A jelenleg fejlesztés alatt álló űrszondák és távoli bolygókutatási missziók számára létfontosságú a különböző régiók hőmérsékleti viszonyainak pontos ismerete. Az űr szélsőséges hőmérsékleti körülményei között mozgó eszközök tervezése komoly mérnöki kihívás, amely összekapcsolja a magyar fizikai kutatásokat a nemzetközi űrprogramokkal. E kutatások nemcsak az univerzum működéséről adnak pontosabb képet, de saját civilizációnk technológiai határait is tágítják.
