1867. március 15-én, a kiegyezés évében nyitotta meg először kapuit a nagyközönség előtt a budai Várban található Sándor-palota, amely akkor az újonnan kinevezett magyar miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula hivatalos rezidenciájaként szolgált. A levéltári források szerint az épület megnyitása szimbolikus jelentőségű volt: a magyar államiság újjáéledésének kézzelfogható bizonyítékát jelentette a Habsburg-monarchián belül.
Az épület 2026-ban ismét mérföldkőhöz érkezik: a köztársasági elnöki hivatal bejelentése szerint rendszeres havi nyílt napokat tartanak majd, amikor az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a palota történelmi termeibe és a magyar államiság egyik legfontosabb szimbólumába. A Magyar Nemzeti Levéltár dokumentumai szerint a neoklasszicista épületet Pollack Mihály tervezte 1806-ban gróf Sándor Vince megbízásából, és az elmúlt két évszázadban a magyar történelem számos sorsfordító eseményének helyszínéül szolgált.
A 2026-os nyitás különös jelentőséggel bír, hiszen összekapcsolódik a palota korábbi történelmi szerepeivel. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal archívumában őrzött dokumentumok alapján az épület 1945-ben súlyosan megsérült, majd 2002-ig elhanyagolt állapotban maradt. Felújítása és a köztársasági elnöki hivatalként való újrahasznosítása a magyar intézményi folytonosság helyreállítását szimbolizálja. A látogatások során az érdeklődők megtekinthetik a gondosan rekonstruált Tükörtermet, a Mária Terézia-szalont és a Nádor-termet, ahol egykor a magyar államiság legfontosabb döntései születtek.
„A Sándor-palota nem pusztán egy műemlék épület, hanem a magyar államiság folytonosságának élő szimbóluma” – nyilatkozta Fekete István történész, a Várkapitányság munkatársa. A 2026-os látogatási program a tervek szerint kiterjed a palota kertjére is, ahol a Budai Vár panorámája mellett a látogatók megismerhetik az épület változatos funkcióit a dualizmus korától napjainkig.
A látogatások révén minden magyar állampolgár közelebb kerülhet nemzeti örökségünkhöz, és betekintést nyerhet abba, hogyan őrzi és viszi tovább a magyar államiság hagyományait a köztársasági elnöki hivatal a XXI. században. A Sándor-palota így nem csupán a múlt emléke, hanem a jelen és a jövő magyarságának önértelmezési pontja is.
