1821. augusztus 27-én Karl Ludwig Harding csillagász felfedezte a Juno aszteroidát, amely mérföldkövet jelentett a Naprendszer szerkezetének megértésében. Kétszáz évvel később, 2026-ban a NASA új szondája, az Interstellar Mapping and Acceleration Probe (IMAP) indításával újabb fejezet nyílik a Naprendszer határainak és alakjának felderítésében. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának archívumában őrzött dokumentumok szerint a magyar kutatók már az 1970-es évektől aktívan vizsgálták a Naprendszer határvidékét.
Az IMAP küldetés célja a helioszféra feltérképezése, amely a Napból eredő napszél által létrehozott védőbuborék. Ez a buborék védi bolygónkat és a Naprendszert a galaktikus kozmikus sugárzástól. A Princeton Egyetem vezetésével tervezett szonda tíz tudományos műszerrel lesz felszerelve, amelyek részletes képet adnak majd a Naprendszert körülvevő intersztelláris térről és a napszél kölcsönhatásairól. A Magyar Asztrofizikai Társaság közlése szerint a küldetés eredményei alapvető jelentőségűek lesznek a jövőbeli űrutazások sugárvédelmi tervezésében is.
A helioszféra alakja évtizedek óta tudományos viták tárgya. Korábban üstökösszerű formát feltételeztek, de a Voyager szondák adatai alapján inkább gömbszerűnek tűnik. Dr. Nagy István, a Debreceni Egyetem csillagásza szerint: „Az IMAP küldetés végre választ adhat arra a kérdésre, hogy valóban szimmetrikus-e a helioszféra, vagy más erők is alakítják formáját.” A Kárpát-medencei obszervatóriumok hálózata, különösen a piszkéstetői állomás, kiegészítő megfigyelésekkel járul majd hozzá az adatok értelmezéséhez.
A Naprendszer határának pontos megismerése nemcsak tudományos érdekesség, hanem az emberiség jövője szempontjából is kulcsfontosságú. A magyar csillagászati hagyományok – Konkoly Thege Miklóstól Hell Miksáig – mindig is részei voltak az univerzum megismerésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseknek. Az IMAP küldetés adatai nemcsak a Naprendszer jelenlegi állapotát dokumentálják majd, hanem segítenek megérteni annak fejlődését is, összekapcsolva múltunkat a jövővel, ahogyan őseink tekintete is az égbolt felé fordult a Kárpát-medence csillagvizsgálóiból.
