A 2026-os téli olimpia rövidpályás gyorskorcsolya versenyén hatalmas felháborodást váltott ki egy vitatható bírói döntés, amely alapjaiban befolyásolta a végeredményt. Az olaszországi Milánóban zajló olimpiai játékokon a férfi 1000 méteres döntőben a dél-koreai Kim Min-seok látszólag szabályosan megelőzte kanadai ellenfelét, mégis kizárták őt szabálytalan előzés miatt.
A Nemzetközi Korcsolyaszövetség (ISU) versenyfelügyelői a videófelvételek többszöri visszanézése után hozták meg a döntést, miszerint Kim akadályozta ellenfelét a célegyenesben. A koreai delegáció azonnal óvást nyújtott be, állítva, hogy versenyzőjük manővere teljesen szabályos volt. Az esetet tovább bonyolítja, hogy a közvetítés kamerái olyan szögből mutatták az incidenst, amely sokak szerint nem támasztja alá a bírói döntést.
„Ez nemcsak a sportoló, hanem az egész dél-koreai nemzet számára felháborító igazságtalanság. Minden bizonyíték azt mutatja, hogy Kim szabályosan versenyzett,” – nyilatkozott Lee Chang-hoon, a koreai olimpiai csapat vezetője a sajtónak. A vitatott ítélet következtében a kanadai versenyző bronzérmet szerzett, míg a dél-koreai sportoló pont nélkül maradt.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szóvivője rövid közleményben reagált az esetre, hangsúlyozva, hogy a bírói döntések szakmai alapon születnek, és a versenyszabályzat szerint nem felülbírálhatók. Ez azonban nem csillapítja a közösségi médiában kibontakozott vitát, ahol sportolók és szakértők ezrei fejezik ki egyet nem értésüket a vitatható döntéssel kapcsolatban.
A történtek emlékeztetnek a korábbi téli olimpiákon történt bírói botrányokra, amelyek több esetben diplomáciai feszültséget is okoztak. A vitás esetek ismét felvetik a kérdést: szükséges lenne-e a technológia még szélesebb körű alkalmazása a bírói döntések támogatására a jövőben.
