A magyar kormány határozott álláspontot képvisel Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatban, miután Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden súlyos aggályokat fogalmazott meg a folyamat kapcsán. A tárcavezető szerint Ukrajna gyorsított integrációja jelentős terheket róhat a jelenlegi tagállamokra, különösen Magyarországra nézve.
„Ukrajna csatlakozása akár 20 százalékkal is csökkentheti a Magyarországnak járó kohéziós támogatások mértékét a következő uniós költségvetési ciklusban” – hangsúlyozta a miniszter az Európai Ügyek Bizottságának ülésén. A kabinet számításai szerint ez több száz milliárd forintos forrásvesztést jelenthet hazánk számára, ami súlyosan veszélyeztetné a folyamatban lévő fejlesztési programokat és a vidéki térségek felzárkózási esélyeit.
A kérdés különösen időszerű, mivel az Európai Bizottság tavaly decemberben hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, annak ellenére, hogy több tagállam – köztük Magyarország – komoly fenntartásokat fogalmazott meg. A kormány álláspontja szerint Ukrajna nem teljesíti maradéktalanul az EU-csatlakozás feltételeit, különösen a kisebbségi jogok biztosítása és a korrupció elleni küzdelem terén.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartása alapfeltétele legyen bármilyen további tárgyalásnak. „Nem engedhetjük meg, hogy miközben a kárpátaljai magyarság alapvető jogai sérülnek, addig Ukrajna gyorsított eljárásban részesüljön” – áll a közleményben.
A kormány kezdeményezte a visegrádi országokkal való egyeztetést a kérdésben, valamint felkérte az Országgyűlés illetékes bizottságait, hogy vizsgálják meg Ukrajna csatlakozásának várható gazdasági és társadalmi következményeit Magyarországra nézve. A tét nemcsak a kohéziós források jövője, hanem a magyar mezőgazdaság versenyképessége és az uniós döntéshozatalban betöltött súlyunk is.
