Az 1876-ban alapított Magyar Királyi Orvosegyesület egykori kutatási hagyományait folytatva, 2025 januárjában áttörést jelentettek be magyar onkológusok a daganatos áttétek korai felismerésében. A Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet kutatóinak közös munkája olyan vérteszteket eredményezett, amelyek már a mikroszkopikus áttétek jelenlétét is kimutathatják. A Magyar Országos Levéltár orvostudományi gyűjteményében őrzött dokumentumok tanúsága szerint ez a fejlesztés több mint százéves törekvés beteljesülése.
A magyar rákkutatás történeti íve jól nyomon követhető a Budapesti Királyi Orvosegyesület 1890-es évekből származó jegyzőkönyveiben, ahol már akkor felmerült a „másodlagos daganatok előrejelzésének” problematikája. A mostani áttörés különlegessége a vérben keringő daganatsejtek és DNS-fragmentumok rendkívül érzékeny kimutatásában rejlik. „A fejlesztés jelentősége abban áll, hogy a hagyományos képalkotó eljárásokkal még nem látható mikroszkopikus áttéteket is felismerhetjük, így akár hónapokkal korábban kezdhető el a célzott kezelés” – nyilatkozta dr. Kovács Erzsébet, a kutatócsoport vezetője.
Az új módszer gyökerei a Kárpát-medence orvostudományi hagyományaiban is fellelhetők. A történeti szakirodalom szerint már az 1930-as években, Went István debreceni professzor laboratóriumában folytak kísérletek a daganatos betegek vérében található biomarkerek azonosítására, bár az akkori technológia még nem tette lehetővé a mai szintű diagnosztikát. A két világháború közötti magyar orvostudomány nemzetközileg elismert eredményei így mai kutatásaink szerves előzményének tekinthetők.
A Magyar Tudományos Akadémia Orvostudományi Kutatóintézetének adattára szerint a módszer különösen eredményes a vastagbél-, tüdő- és emlődaganatok áttéteinek korai felismerésében. A klinikai vizsgálatok alapján a teszt specificitása eléri a 94%-ot, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő érték. A korai felismerés akár 30-40%-kal javíthatja a túlélési esélyeket.
A magyar orvostudomány e jelentős eredménye nem csupán technológiai fejlődés, hanem kulturális örökségünk és tudományos hagyományaink folytonossága is. A Kárpát-medencében mindig is jelen volt az a szemlélet, hogy az orvostudomány fejlődése egyben nemzeti teljesítmény. Ez a szellemiség hajtotta előre tudósainkat Szent-Györgyi Alberttől kezdve napjainkig.
