3I/ATLAS üstökös kutatás 2026: Nem találtak idegen jeleket

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja bejelentette, hogy a 2026-os 3I/ATLAS üstökös megfigyelési program során nem találtak semmiféle mesterséges vagy idegen eredetű jelet. Az üstökös, amely a második hivatalosan is dokumentált csillagközi objektumként vonult be a tudománytörténetbe a 2I/Borisov után, jelentős tudományos érdeklődést keltett a Naprendszerbe való 2023-as belépésekor.

A kutatási eredményeket a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet koordinálta, együttműködve a Piszkéstetői Obszervatórium és az MTA debreceni kutatóállomásának szakembereivel. A megfigyelésekhez a legmodernebb spektroszkópiai eszközöket használták, amelyek segítségével az üstökös kémiai összetételét is sikerült részletesen elemezni. „A 3I/ATLAS üstökös összetétele nagyrészt megegyezik a Naprendszerünkben található üstökösökével, bár bizonyos izotóparányok eltérést mutatnak, ami alátámasztja csillagközi eredetét” – nyilatkozta Dr. Kovács József, a kutatócsoport vezetője.

Az eredmények különös jelentőséggel bírnak a Kárpát-medence csillagászati hagyományai szempontjából. A magyar csillagászat közel 300 éves múltra tekint vissza, melynek alapjait Hell Miksa és Sajnovics János rakta le a XVIII. században. A most lezárult kutatás ezeknek a hagyományoknak a folytatása, ugyanakkor a legmodernebb technológiát alkalmazva. Az üstökös megfigyelése során használt műszerek jelentős része a magyar-szlovák határ mentén működő közös kutatóállomáson található.

A kutatási program további érdekessége, hogy az adatok feldolgozásában részt vettek a Kárpát-medence különböző egyetemeinek hallgatói is. A Kozmikus Örökség néven futó oktatási program keretében erdélyi, felvidéki és vajdasági diákok is bekapcsolódhattak a munkába, így a tudományos kutatás egyben a magyar nyelvű felsőoktatási intézmények közötti együttműködést is erősítette.

A Magyar Asztronómiai Adattár feljegyzései szerint ez volt az eddigi legkiterjedtebb magyar vezetésű csillagászati megfigyelési program, amely egy csillagközi objektumra irányult. Az eredményeket a Nemzetközi Csillagászati Unió következő konferenciáján mutatják be, a teljes kutatási anyag pedig a Magyar Tudományos Akadémia digitális adattárában lesz elérhető minden érdeklődő számára.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük