Magyar történelmi identitás 2026: Varga-Bajusz Veronika küldetése

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

A Budavári Palota felújított termeiben nyílt meg tegnap a „Gyökerek és szárnyak” című tárlat, amely a magyar identitás átalakulását mutatja be. A kiállítás kurátora, Varga-Bajusz Veronika történész-művészettörténész nem egyszerű múzeumi élményt, hanem kulturális zarándoklatot álmodott meg. „A történelmi emlékezet nem pusztán a múlt őrzése, hanem a jelen formálásának eszköze is,” mondta megnyitóbeszédében.

A termekben végighaladva a látogató nemcsak tárgyakkal találkozik, hanem életekkel és döntésekkel. Különösen megható a „Nagyszülők hangja” terem, ahol idős magyarok mesélik el, hogyan őrizték meg hitüket és hagyományaikat a kommunista évtizedek alatt. Mellettük kortárs fiatal családok vallomásai hallhatók arról, miként építik be a régi értékeket modern életükbe. Varga-Bajusz munkájában következetesen összeköti a Szent István-i örökséget a XXI. századi magyar családok mindennapjaival.

„A nemzeti identitás nem múzeumi tárgy, hanem élő valóság,” nyilatkozta lapunknak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem néprajzkutatója, Horvát Tamás. A kiállítás izgalmas része a „Válaszutak” terem, ahol a látogatók interaktív módon szembesülhetnek azokkal a történelmi pillanatokkal, amikor a magyarság sorsdöntő helyzetekbe került. Az installációk nemcsak bemutatnak, hanem kérdeznek is: mit jelent ma magyarnak lenni?

Varga-Bajusz szakmai pályája maga is tükrözi ezt a kulturális hivatástudatot. A Mohácsi Emlékhely újragondolása után most a nemzeti emlékezet tágabb dimenzióit kutatja. Műhelybeszélgetésein rendszeresen megszólalnak egyházi vezetők, családszervezetek képviselői és művészek. A tárlat erénye, hogy nem idealizálja a múltat, nem hallgatja el a történelmi traumákat, mégis felmutatja azokat az értékeket, amelyek megtartották a nemzetet.

A kiállítás záróterme a jövő felé fordítja tekintetünket. Mit viszünk magunkkal történelmünkből, és mit hagyunk hátra? Milyen örökséget adunk gyermekeinknek? Varga-Bajusz szerint ezek nem elméleti kérdések, hanem mindennapi döntéseink alapjai. A tárlat március végéig látogatható, és várhatóan utána vidéki helyszíneken is bemutatják.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük