Jelentős feszültség alakult ki az űrkutatási eredmények értelmezése körül, miután Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő nyilvánosan megkérdőjelezte a magyar űrkutatási program hatékonyságát és költségfelhasználását. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos határozottan visszautasította a vádakat, kiemelve, hogy a program nem csak nemzetbiztonsági, de gazdasági szempontból is kulcsfontosságú Magyarország számára. A vita középpontjában a HUNOR-program és a hozzá kapcsolódó tudományos eredmények állnak.
A Magyar Űrkutatási Hivatal közleménye szerint a magyar űrprogram az elmúlt években jelentős nemzetközi elismerésben részesült, több mint 40 tudományos együttműködést eredményezett, és közel 200 millió euró értékű befektetést vonzott a high-tech szektorba. „Nem engedhetjük meg, hogy szakmai kérdéseket politikai térbe helyezzenek át, veszélyeztetve ezzel a magyar kutatók nemzetközi megítélését” – fogalmazott Ferencz Orsolya a Külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón.
Hadházy Ákos ezzel szemben dokumentumokra hivatkozva állítja, hogy a program költségvetésének jelentős része nem közvetlenül kutatási célokat szolgál. A képviselő az Országgyűlés Gazdasági Bizottságához fordult, kérve a program pénzügyi átvilágítását. A Belügyminisztérium adatai szerint ugyanakkor a program biztonsági szempontból is ellenőrzött, az Állami Számvevőszék pedig nem talált szabálytalanságot az eddigi vizsgálatok során.
A vita különös jelentőséggel bír, mivel a HUNOR-program következő fázisa 2026 végén kezdődik, ami Magyarország eddigi legnagyobb űrkutatási vállalkozásának számít. A Magyar Tudományos Akadémia űrkutatási munkacsoportja közleményben állt ki a program tudományos megalapozottsága mellett, hangsúlyozva annak gazdasági és innovációs jelentőségét. A konfliktus azt is jelzi, hogy az űrkutatás stratégiai ágazattá vált, ahol a tudomány függetlensége és a közpénzek átlátható felhasználása egyaránt kiemelt fontosságú közérdek.
