1999. december 21-én, a millenniumi ünnepségek előkészítésének részeként a Szent Korona méltó helyére, az Országház kupolacsarnokába került. E szimbolikus aktus nem pusztán egy műtárgy áthelyezését jelentette, hanem az ezeréves magyar államiság folytonosságának megerősítését. A Magyar Országos Levéltár dokumentumai szerint a korona történetének ez a fordulata hosszas szakmai és politikai egyeztetések eredményeként valósulhatott meg, miután a rendszerváltás után ismét felmerült a koronázási jelvények közjogi szerepének újraértelmezése.
A Szent Korona különleges státuszának megértéséhez fontos felidézni, hogy évszázadokon át nem csupán uralkodói insignium volt, hanem a magyar alkotmányosság központi eleme. A koronaeszme, ahogy Eckhart Ferenc jogtörténész 1941-ben megjelent „A szentkorona-tan története” című művében kifejti, az ország területi integritásának és a nemzet egységének szimbólumává vált. A Magyar Nemzeti Múzeumból az Országházba történő átszállításkor ez a hagyomány elevenedett fel. A koronázási palást és a jogar mellett a korona jelképezi a magyar államiság folytonosságát a Kárpát-medencében, amely túlmutat a XX. század történelmi törésein.
„A Szent Korona nem egyszerűen történelmi ereklye, hanem a magyar alkotmányosság megtestesítője” – fogalmazott Szabad György történész, az Országgyűlés akkori elnöke az átszállítás ceremóniáján. A korona viszontagságos története – amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum „A Szent Korona története” című 1987-es kiadványa részletesen dokumentál – önmagában is tükrözi a magyar történelem fordulópontjait. Az amerikai őrizetből való 1978-as visszatérése, majd 1999-es áthelyezése az Országházba a nemzeti szuverenitás helyreállításának jelképes állomásai voltak.
Huszonhat évvel később a kupolacsarnokban őrzött korona továbbra is emlékeztet bennünket arra, hogy a magyar államiság eszméje és a történelmi öntudat milyen mélyen gyökerezik múltunkban. A koronához kapcsolódó szertartások és a koronaőrség intézményének fenntartása nem pusztán hagyományőrzés, hanem annak felismerése, hogy nemzeti identitásunk elválaszthatatlan az államiságunk jelképeitől. A Szent Korona az Országházban őrizve ma is összeköti a Kárpát-medence magyarságát, emlékeztetve arra, hogy történelmünk közös, függetlenül a politikai határoktól.
