Az esztendő utolsó óráiban már érezzük: valami új kezdődik. A szilveszteri mulatságok mögött ősi tudás húzódik meg – elődeink hitték, hogy az év első napján végzett cselekedetek meghatározzák a következő tizenkét hónap sikerét. A budapesti Néprajzi Múzeum archívumában őrzött feljegyzések szerint nagyanyáink számára az újév napja különös jelentőséggel bírt – nem pusztán ünnep volt, hanem a jövő alakításának szent ideje.
A lencsefőzelék, amely szinte minden magyar család asztalán megjelenik január elsején, nem véletlenül vált hagyománnyá. „A lencse apró szemei a pénzérmékre emlékeztetnek, ezért fogyasztásuk gazdagságot ígér az új esztendőre” – magyarázza Dr. Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Hasonló logika szerint kerül ilyenkor az asztalra a mákos ételek sokasága is. Falvainkban máig él a mondás: „Ahány mákszem, annyi áldás”. Ugyanezen okból tilos azonban szárnyast fogyasztani, nehogy „elrepüljön” a szerencse.
A Balaton-felvidéken az asszonyok még az 1980-as években is sütöttek szerencsepogácsát, melybe pénzérmét rejtettek. Aki megtalálta, arra különleges áldás várt. Érdekes, hogy az újévi babonák között számos tiltás is szerepel: nem szabad mosni, varrni, szemetet kivinni, mert ezekkel együtt a szerencsét is „kiöntjük” a házból. Számos családban ma is őrzik azt a hagyományt, hogy az év első látogatója férfi legyen – a férfilátogató ugyanis bőséget hoz.
Az újévi jóslások közül talán a legkedvesebb az ólomöntés, amelynek során a megolvasztott fém vízbe öntött, megszilárdult alakjából következtettek a jövőre. Bár ez a szokás ritkábban fordul elő napjainkban, helyét átvette a viaszöntés vagy a tojásfehérje vízbe csepegtetése, amelyből szintén jövendölnek.
Nagyanyáink tudták: az újév nem csak az evés-ivás ideje, hanem a tudatos tervezésé is. Talán érdemes megfontolnunk, hogyan ötvözhetjük a régi bölcsességet modern életünkkel. A néphagyomány szerint ugyanis nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, hogyan gondolkodunk, miként viselkedünk az év első napján. A derűs gondolatok, a békés családi együttlét és a jószándékú tervek – ezek jelenthetik a valódi bőséget 2025-ben.
