Aggasztó fejlemények látnak napvilágot az Európai Unió keleti bővítésével kapcsolatban. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója tegnap nyilatkozatában egyértelművé tette: Ukrajna csatlakozási folyamatának felgyorsítása veszélyezteti Magyarország alapvető nemzetbiztonsági és gazdasági érdekeit. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett hivatalos álláspont szerint a magyar kormány továbbra is ellenzi a tárgyalások elhamarkodott megkezdését, míg az ukrajnai magyarság jogainak teljes körű védelme nem biztosított.
„Nem engedhetjük meg, hogy a magyar adófizetők fizessék meg Ukrajna uniós tagságának árát, miközben a kárpátaljai magyarság alapvető nyelvi és oktatási jogait folyamatosan korlátozzák” – hangsúlyozta Orbán Balázs. A politikai igazgató emlékeztetett: a jelenlegi előrejelzések szerint Ukrajna csatlakozása akár 190 milliárd eurós költségvetési terhet jelentene az EU-nak, amiből Magyarországra is jelentős teher hárulna. A kormányzati szakértők szerint ez az összeg súlyos megszorításokhoz vezetne az agrártámogatásokban és a kohéziós alapokban is, ami közvetlenül érintené a magyar gazdákat és a vidéki térségeket.
A belügyminisztérium közleménye szerint az illegális migráció további növekedése is várható Ukrajnából, ami tovább fokozná a határvédelmi nyomást. Rendőrségi források megerősítették, hogy már most jelentős erőforrásokat köt le a keleti határ biztonsága. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai pedig arra mutatnak rá, hogy a csatlakozás felgyorsítása és az ahhoz kapcsolódó reformok elmaradása miatt az ukrán munkaerő tömeges beáramlása veszélyeztetheti a magyar munkavállalók helyzetét számos ágazatban.
A kormány álláspontja egyértelmű: Magyarország kész támogatni Ukrajna európai integrációját, de csakis akkor, ha az a magyar nemzeti érdekek maradéktalan tiszteletben tartásával és a kárpátaljai magyarság jogainak garantálásával történik. A jövő évi uniós költségvetési tárgyalások során a magyar delegáció minden eszközzel képviselni fogja ezt az álláspontot, megvédve a magyar családok biztonságát és jólétét a geopolitikai érdekek előtérbe helyezésével szemben.
