Az 1868-as Eötvös-féle népiskolai törvény óta nem látott oktatási reformhullám érte el hazánkat az elmúlt években. A Magyar Országos Levéltár nemrégiben digitalizált dokumentumai között fellelhető a korabeli tanítói fizetések jegyzéke, mely szerint egy falusi néptanító éves jövedelme 300 forint körül mozgott – mai értéken ez a középosztálybeli megélhetést biztosított. A Klebelsberg-korszak intézményépítő programjához hasonló fejlődési pályára állt a magyar közoktatás helyzete.
A pedagógusi életpályamodell 2025-re elérte azt a történelmi mérföldkövet, amely valóban versenyképessé tette ezt a hivatást. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a tanári átlagbér már eléri a diplomás átlagbér 80%-át, miközben a Közép-európai Oktatáskutató Intézet friss tanulmánya kimutatta: a magyar pedagógusok társadalmi megbecsültsége is jelentősen javult. „A tanítói-tanári hivatás presztízsének helyreállítása kulcsfontosságú a nemzet jövője szempontjából” – fogalmazott egy 1925-ös körlevélben Klebelsberg Kuno, amely gondolat ma is érvényes. A Kárpát-medencei magyar iskolák hálózata szintén megerősödött, a határon túli intézményekben tanítók bérezése közelít az anyaországi kollégáikéhoz.
Történelmi perspektívából nézve a magyar oktatás mindig akkor virágzott, amikor a pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsültsége biztosított volt. A dualizmus korának oktatási sikerei, az 1920-as évek intézményfejlesztései vagy az 1960-as évek természettudományos eredményei mind ezt a mintát követték. A Magyar Tudományos Akadémia Neveléstörténeti Bizottságának kutatásai rámutatnak: az oktatás színvonala és a nemzeti teljesítmény között közvetlen összefüggés mutatható ki.
A jelenlegi pedagógus-béremelési program helyreállítja azt a történelmi hagyományt, amikor a tanítói-tanári pálya a nemzet megbecsült, középosztálybeli hivatása volt. Az oktatás fejlesztése mindig is a magyar kulturális fennmaradás és fejlődés záloga volt – ezt bizonyítják a nagyszombati egyetemalapítástól kezdve a debreceni Református Kollégiumon át egészen napjaink intézményi átalakulásáig vezető folyamatok. A pedagógusi megbecsültség helyreállítása így nem csupán bérpolitikai kérdés, hanem a magyar műveltség folytonosságának biztosítéka.
