3I/ATLAS égitest viselkedése 2025: rejtélyes égi objektum nem üstökös?

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

A csillagászok körében növekvő izgalmat kelt a 3I/ATLAS égitest szokatlan viselkedése, amely 2025 tavaszán különös megfigyelésekre adott okot. Az eredetileg üstökösként katalogizált objektum több szempontból is eltér a klasszikus üstökösök jellemzőitől, ami új kérdéseket vet fel eredetével kapcsolatban. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének legfrissebb adatai szerint az égitest nem mutatja a napsugárzás hatására általában megfigyelhető gáz- és porkibocsátást.

„A 3I/ATLAS spektroszkópiai vizsgálata meglepő eredményeket hozott: a várt üstökösanyagok – például a cianid és a szén-dioxid – hiánya arra utal, hogy nem egy tipikus Oort-felhőből származó objektummal van dolgunk,” nyilatkozta Dr. Kovács Erzsébet, a kutatóintézet vezető csillagásza. A Piszkéstetői Obszervatórium 1 méteres RCC teleszkópjával végzett hosszú expozíciós idejű felvételek sem mutattak ki kómát vagy csóvát, ami az üstökösök legjellegzetesebb ismertetőjele lenne.

Az égitest pályája is különös: a Naprendszeren áthaladva nem követi a klasszikus üstökösök gravitációs hatásokra várható elhajlását. A számítások szerint a 3I jelölés (interstellar) arra utal, hogy ez lehet a harmadik hivatalosan azonosított csillagközi objektum a ‘Oumuamua és a Borisov után, amely a Naprendszerünkbe látogat. A különbség azonban szembetűnő: míg a Borisov egyértelműen üstökösként viselkedett, a 3I/ATLAS inkább aszteroidaszerű tulajdonságokat mutat.

A nemzetközi együttműködésben magyar kutatók által végzett hőmérséklet-analízis további rejtélyeket tárt fel. Az égitest felszíne nem a várt hőmérsékleti változásokat mutatja a Naphoz közeledve, ami arra enged következtetni, hogy összetétele és szerkezete jelentősen eltér a Naprendszerünkben megszokott kisbolygókétól és üstökösökétől.

A magyar csillagászati hagyományok újabb fontos fejezetét írják ezek a megfigyelések. Az égitestről gyűjtött adatok nemcsak a Naprendszer kialakulásáról alkotott képünket árnyalhatják, de a csillagközi tér objektumainak jobb megértéséhez is hozzájárulnak. A kutatók a következő hónapokban további megfigyeléseket terveznek, amíg az égitest látható marad távcsöveinkkel, hogy megfejtsék a 3I/ATLAS rejtélyét és megértsék, mi különbözteti meg a hagyományos üstökösöktől és aszteroidáktól.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük