Keresztény időszámítás elleni támadások 2025: nyugati hagyományok célkeresztben

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

A budapesti Szent István-bazilika harangjai idén is jelzik majd az év végét, miközben Európa-szerte egyre többen kérdőjelezik meg a keresztény időszámítás létjogosultságát. Nemrég a bécsi egyetem egyik kulturális rendezvényén hallgattam végig, ahogy fiatal kutatók javasolták a „Krisztus előtt” és „Krisztus után” kifejezések lecserélését „közös időszámításra” vagy „időszámításunk előtt/után” terminusokra. A vita során egy osztrák művészettörténész megjegyezte: „Ha minden keresztény vonatkozást kivonunk a kultúránkból, vajon mi marad?”

A kérdés nem elvont akadémiai probléma. Brüsszelben a Bizottság egyik belső kommunikációs útmutatója már 2023-ban javasolta az „inkluzívabb” időszámítási jelölések használatát. Az Európai Bíróság pedig idén tavasszal tárgyalt egy esetet, ahol egy Hollandiában élő állampolgár azzal érvelt: a hivatalos dokumentumokon szereplő keresztény időszámítás sérti vallásszabadságát. Bár a keresetet elutasították, a téma felkavarta a közéleti vitákat.

„A keresztény időszámítás nem csupán naptári kérdés, hanem kulturális horgonypont, amely összeköt minket a múltunkkal,” – mondta Németh Lajos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kultúratörténésze a vele készített interjúban. „Amikor az időszámításunkat relativizáljuk, azzal a történelmi emlékezetünket is átformáljuk.”

A Pew Research friss felmérése szerint az európaiak 72%-a tartja fontosnak a keresztény időszámítás megőrzését, függetlenül saját vallási meggyőződésétől. Érdekes módon a fiatalabb korosztályban is 65% feletti ez az arány. Úgy tűnik, sokan érzik: a hagyományos időszámítás nem feltétlenül vallási kérdés, hanem kulturális folytonosság kérdése.

A karácsonyi és szilveszteri ünnepkörben érdemes elgondolkodnunk, mit jelent számunkra az idő keresztény keretezése. Nem pusztán naptári jelölés ez, hanem civilizációs örökségünk része, amely segít elhelyezni magunkat egy nagyobb történetben. Talán épp ezért váltja ki a támadásokat – mert a keresztény időszámítás csendes, de folyamatos emlékeztető arra, hogy kultúránk gyökerei mélyebbek a jelenkori ideológiáknál.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük