1925. december 12-én alapították meg a Magyar Csillagászati Egyesületet, mely azóta is töretlen lelkesedéssel követi az égbolt titkainak feltárását. E jeles évforduló különös aktualitást nyer, hiszen napjainkban a James Webb űrtávcső révén olyan kozmikus távlatok nyílnak meg előttünk, melyekről elődeink csak álmodhattak. A Magyar Nemzeti Levéltár őrzi Konkoly-Thege Miklós csillagász kéziratos feljegyzéseit, melyekben már az 1880-as években felvetette egy atmoszférán túli megfigyelőállomás szükségességét.
Az elmúlt évszázad során a magyar csillagászat intézményi keretei jelentősen átalakultak, de a tudományos kutatás folytonossága megmaradt. A piszkéstetői obszervatórium 1958-as alapítása óta a Kárpát-medence legjelentősebb csillagászati kutatóközpontjaként működik. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai ma már nemzetközi együttműködésben elemzik a James Webb űrtávcső adatait. Különösen fontos ez az exobolygók kutatásában, ahol Magyarország jelentős hagyományokkal rendelkezik. Kulin György 1942-ben megjelent „A távcső világa” című alapműve már felveti más naprendszerek bolygóinak lehetőségét, amit akkor sokan tudományos fantasztikumnak tartottak.
A magyar csillagászati hagyomány erőssége mindig is az ismeretterjesztés volt. Hell Miksa 1757-es nagyszombati csillagvizsgálójától kezdve a tudósok fontosnak tartották, hogy megfigyeléseiket a szélesebb közönséggel is megosszák. „Az égbolt csodáinak megértése nemcsak a szakemberek, hanem minden gondolkodó ember kiváltsága” – írta Detre László a Svábhegyi Csillagvizsgáló igazgatója 1947-ben megjelent közleményében. Ez a szemlélet ma is él, amikor a James Webb űrtávcső felvételei révén bepillantást nyerhetünk a világegyetem keletkezésének első pillanataiba.
A csillagászat intézményi történetének tanulmányozása rávilágít arra, hogy a magyarság mindig is szerves részese volt az európai tudományos gondolkodásnak. A technológiai fejlődés nem feledtetheti el a tudományos gondolkodás folytonosságát, mely Hell Miksától Konkoly-Thege Miklóson és Kulin Györgyön át napjaink kutatóiig ível. Az égbolt fölöttünk örök, s a rá irányuló emberi kíváncsiság is az marad, miközben eszközeink egyre tökéletesebbé válnak.
