Az év elején különös megfigyelést tett közzé a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja: a Piszkéstetői Obszervatórium műszerei 2024 decemberében rögzítettek egy szokatlan trajektóriájú objektumot, amely a Naprendszerünkön áthaladva különös fénymintázatot mutatott. A jelenség emlékeztet a 2017-ben felfedezett ‘Oumuamua nevű csillagközi objektumra, amely az első hivatalosan elismert, más csillagrendszerből érkező égitest volt.
A Magyar Asztrofizikai Folyóirat márciusi számában Dr. Kovács Zoltán és kutatócsoportja ismertette az új ATLAS-3Y névvel ellátott objektum tulajdonságait. Az égitest sebessége, alakja és fényvisszaverő képessége számos kérdést vet fel. „A mérési adataink szerint az ATLAS-3Y hosszúkás, lapos formája és a tengelye körüli szabálytalan forgása nehezen magyarázható a hagyományos asztrofizikai modellekkel” – nyilatkozta Dr. Kovács. Az MTA kutatói és a debreceni ATOMKI munkatársai közös elemzése szerint az objektum felszínén azonosított jég- és szénhidrogén-vegyületek összetétele jelentősen eltér a Naprendszerünkben található égitestekétől.
A kutatócsoport által kidolgozott új elmélet szerint az ATLAS-3Y egy rendkívül ritka jelenség: csillagközi térben formálódott, majd gravitációs katapultként használva több csillagrendszert is megjárt objektum. A színképelemzés alapján legalább három különböző csillag környezetében tartózkodhatott hosszabb ideig. Az objektumról készült mérések adatait a Magyar Országos Levéltár Tudományos Adattárában helyezték el, csatlakozva a történelmi csillagászati megfigyelések archívumához, amely a 18. századig nyúlik vissza hazánkban.
A Kárpát-medence csillagvizsgálói közül a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem csillagászai is részt vettek a megfigyelésekben. Dr. Németh István, az egyetem kutatója szerint: „Az ATLAS-3Y felfedezése és elemzése megerősíti, hogy a magyar csillagászati hagyományok és a modern kutatási módszerek ötvözése továbbra is jelentős eredményeket hoz a nemzetközi tudományos életben.”
Az új elmélet nemcsak asztrofizikai jelentőséggel bír, hanem a csillagközi anyag áramlásáról alkotott képünket is formálja. A kutatók következő lépésként az objektum további nyomon követését és a begyűjtött adatok mélyebb elemzését tervezik, amely újabb fejezetet nyithat a csillagközi objektumok kutatásában és a magyar űrtudományi hagyományok folytatásában.
