Az elmúlt évtizedben a wellness-kultúra és az egészségtudatos étkezés virágkorát éli Magyarországon. A budapesti VII. kerületi Gozsdu-udvar tele van olyan helyekkel, ahol matcha lattét, chia pudingot és avokádós pirítóst kínálnak. Kovács Eszter dietetikus szerint azonban érdemes óvatosnak lennünk: „Sok úgynevezett szuperétel valójában nem olyan csodálatos, mint amilyennek a marketingjük beállítja őket.”
A matcha tea például, amelyet sokan a zöld tea koncentráltabb, egészségesebb változataként ismernek, problémás lehet. Bár valóban gazdag antioxidánsokban, a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának kutatása szerint a kereskedelmi forgalomban kapható matcha porok jelentős része tartalmazhat szennyeződéseket, különösen ha nem megbízható forrásból származnak. Ráadásul a magas koffeintartalma miatt érzékenyebb személyeknél szorongást vagy alvászavarokat okozhat.
Hasonlóan meglepő lehet, hogy a barna rizs sem mindig jobb választás a fehér változatnál. Dr. Nagy János gasztroenterológus rámutat: „A barna rizs valóban több rostot tartalmaz, de az arzéntartalma is magasabb lehet, és egyes emésztőrendszeri problémákkal küzdők számára nehezebben emészthető.” A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint a rizsfajták változatossága fontosabb, mint a kizárólagos ragaszkodás a teljes kiőrlésű változathoz.
A smoothie-k és zöld turmixok körüli kultusz is túlzóvá vált. Egy átlagos zöld turmix akár 30-40 gramm cukrot is tartalmazhat, ami megközelíti egy dobozos üdítő cukortartalmát. Emellett a rostok szerkezete a turmixolás során megváltozik, ami befolyásolhatja az emésztést és a tápanyagfelszívódást.
Hagyományaink bölcsessége sokszor felülírja a modern trendeket. Nagyanyáink változatos, szezonális étrendje – a savanyú káposztától a házi húslevesig – gyakran kiegyensúlyozottabb volt, mint sok mai diéta. Nem az élelmiszerek démonizálására van szükség, hanem arra a bölcsességre, amellyel őseink a mértékletességet és a változatosságot gyakorolták a mindennapi étkezésben.
