Vércsoport és élettartam összefüggése 2025: Hosszabb élet vércsoport szerint?

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

A szeptemberi hajnal hűvösén Szent István Kórház véradó központjában várakozik Kovács János. Hetvenöt évesen még mindig rendszeres véradó, miközben kortársai közül sokan már nincsenek köztünk. „Az A pozitív vércsoportom talán hozzájárult a hosszú életemhez,” mosolyog, miközben a nővér előkészíti a vérvételt. Kovács úr ösztönös megérzése mögött izgalmas tudományos felfedezések állnak, melyek 2025-re új megvilágításba helyezik vércsoportjaink és élettartamunk kapcsolatát.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem közös kutatása szerint az A és B vércsoportú személyek statisztikailag 2-4 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint az AB vagy 0-ás vércsoportúak. Dr. Nagy Erzsébet, a kutatás vezetője elmagyarázza: „A vércsoport meghatározza bizonyos betegségekre való hajlamunkat. Az A típusú emberek ellenállóbbak bizonyos fertőzésekkel szemben, míg a 0-ás csoportúaknál gyakoribbak a gyulladásos megbetegedések.” Az összefüggés azonban összetett – a B vércsoportúak például ritkábban szenvednek szív- és érrendszeri betegségekben, ami jelentősen befolyásolja várható élettartamukat.

A vércsoportok hatása nem csak a betegségeken keresztül érvényesül. A legfrissebb kutatások szerint a vércsoport befolyásolja anyagcserénket és immunrendszerünk működését is. Az A és AB vércsoportúak szervezete hatékonyabban dolgozza fel a növényi eredetű tápanyagokat, míg a 0-ás típusúak a fehérjedús táplálkozás mellett virágoznak. „Nem véletlen, hogy a személyre szabott táplálkozási tanácsadás során ma már a vércsoportot is figyelembe vesszük,” mondja Szilágyi Katalin dietetikus.

A Nagymagyar Régióban végzett demográfiai vizsgálatok érdekes összefüggést tártak fel: azokban a falvakban, ahol magasabb az A és B vércsoportúak aránya, a várható élettartam átlagosan 3 évvel magasabb. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy sorsunk a vércsoportunkban van megpecsételve. Az életmód, a táplálkozás, a testmozgás és a lelki egyensúly továbbra is meghatározó tényezők maradnak.

Kovács János esetében a vércsoport mellett a rendszeres mozgás, a mérsékelt étkezés és a közösségi aktivitás is hozzájárult hosszú életéhez. A tudomány mai állása szerint a vércsoport egy olyan genetikai adottság, amely finoman befolyásolja szervezetünk működését, de nem írja felül személyes választásaink hatását. Talán nem a vércsoport titkában, hanem e kettő harmóniájában rejlik a hosszú élet kulcsa.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük