Jelentős fordulat következik be a hazai természetvédelemben: Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy 2025-ben 14 milliárd forint többletforrás érkezik a KEHOP Plusz programon keresztül természetvédelmi célokra. A minisztérium keddi közleménye szerint az összeg kiemelten a védett területek megőrzésére és helyreállítására, valamint az őshonos fajok védelmére fordítódik. „Ez nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem nemzeti örökségünk megőrzésének záloga,” hangsúlyozta a tárcavezető.
A program keretében elsősorban a Natura 2000 területek élőhelyeinek helyreállítása, invazív fajok visszaszorítása, valamint ökológiai folyosók kialakítása valósul meg. A Természetvédelmi Hivatal adatai szerint a jelenlegi védett területek állapota országszerte romló tendenciát mutat, különösen a vizes élőhelyek esetében, ahol az elmúlt évtizedben közel 30 százalékos élőhely-csökkenést regisztráltak. Az új program ennek megállítását és visszafordítását célozza.
Kovács Péter, a Természetvédelmi Hivatal vezetője elmondta: „A források 40 százalékát közvetlenül a nemzeti parkok használhatják fel, míg a maradék összegre civil szervezetek és önkormányzatok is pályázhatnak innovatív természetvédelmi projektekkel.” Kiemelte, hogy az élőhelyek mellett a program 15 fokozottan védett faj – köztük a parlagi sas és a túzok – populációjának megőrzésére külön intézkedéseket tartalmaz.
A támogatási rendszerben újdonság, hogy a gazdálkodókkal való együttműködésre is jelentős hangsúlyt fektetnek. A természetbarát mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztésére 3 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből képzéseket és kísérleti projekteket finanszíroznak majd. „A természetvédelem és a gazdálkodás nem egymás ellentétei, hanem egymást erősítő tevékenységek lehetnek,” fogalmazott Nagy István.
A pályázatok várhatóan 2025 februárjában nyílnak meg, és a támogatások kifizetése már tavasszal megkezdődhet. A program szakmai megalapozását a Magyar Természettudományi Múzeum és az MTA Ökológiai Kutatóintézet közösen végzi, biztosítva, hogy a források valóban a leghatékonyabb módon szolgálják természeti örökségünk megőrzését az elkövetkező generációk számára.
