Az 1925-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete pontosan száz évvel ezelőtt kezdte meg működését a Svábhegyen. Ez az évforduló különös jelentőséget nyer most, amikor a magyar kutatók részvételével működő Európai Űrügynökség legújabb teleszkópja forradalmi felfedezéseket tett a Kárpát-medence feletti égbolton. Az egykori alapítók – köztük Klebelsberg Kuno kultuszminiszter – álma, hogy Magyarország részt vegyen az univerzum titkainak feltárásában, napjainkban teljesedett be igazán.
A Magyar Nemzeti Levéltár dokumentumai szerint az intézmény alapításakor csupán két kisebb távcsővel rendelkezett, míg ma magyar mérnökök által is fejlesztett kvantumszámítógépekkel elemzik az űrből érkező adatokat. Ez a technológiai ugrás szimbolizálja azt a folytonosságot és fejlődést, amely a magyar tudományos életet jellemzi a történelmi viszontagságok ellenére. Ahogy Teleki Pál fogalmazta meg 1923-as akadémiai beszédében: „A tudomány művelése nemzeti kötelesség, mert az a nép, amely lemond szellemi önállóságáról, elveszíti létjogosultságát.”
A csillagvizsgáló története jól példázza, hogyan őrizte meg intézményi folytonosságát a magyar tudomány a Trianon utáni nehéz időkben is. Míg az ország területének kétharmada elveszett, a tudományos intézményrendszer – bár szűkösebb körülmények között – folytatta működését. Az 1925-ös alapítás egyben válasz is volt a megcsonkítottságra: bizonyítani, hogy a magyarság továbbra is képes hozzájárulni az egyetemes tudományhoz. A Svábhegyi Csillagvizsgáló 1926-os első évkönyvében olvasható: „Intézményünk létrehozása bizonyítja, hogy a nemzet a legválságosabb időkben sem feledkezik meg a tudomány támogatásáról.”
E tudományos örökség napjainkban különösen fontossá válik, amikor a technológiai fejlődés példátlan sebességgel zajlik. A magyar csillagászat százéves intézményi emlékezete figyelmeztet bennünket: a tudomány művelése nem csupán gyakorlati hasznot hajt, hanem a nemzeti identitás megőrzésének eszköze is. Történelmi tudatosság nélkül nem érthető meg sem jelenünk, sem jövőnk – a csillagvizsgálóban dolgozó tudósok ma is e szellemi folytonosság őrzői a Kárpát-medence egén.
