A Szent Ferenc Kórház gasztroenterológiai osztályán találkoztam Kovács Júliával, aki huszonöt éve szenvedett krónikus székrekedéstől. „Minden gyógyszert kipróbáltam, amit csak felírtak, de semmi nem hozott tartós megoldást” – meséli, miközben a kórház kertjében sétálunk. Története nem egyedi: a magyar felnőttek közel húsz százaléka küzd rendszeres székrekedéssel, ami nemcsak fizikai, de lelki terhet is jelent.
Az utóbbi években fokozatosan megváltoztak a kezelési ajánlások. Dr. Nagy Katalin, a Táplálkozástudományi Intézet főorvosa szerint a gyógyszeres kezelések helyett egyre inkább az életmódváltás kerül előtérbe. „A 2025-ös ajánlásaink középpontjában a természetes megoldások állnak” – magyarázza. A rostbevitel növelése továbbra is alapvető, de a legújabb kutatások rávilágítanak, hogy nem mindegy, milyen rostokat fogyasztunk. Az oldható rostok – mint amit az alma, a zabpehely és a lenmag tartalmaz – különösen hatékonyak.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által idén közzétett tanulmány kimutatta, hogy a fermentált élelmiszerek – kefir, joghurt, savanyú káposzta – rendszeres fogyasztása jelentősen javíthatja a bélflóra egyensúlyát. Emellett a megfelelő folyadékbevitel sem elhanyagolható: naponta legalább két liter víz ajánlott. Szabó István, a hagyományos magyar étkezési szokásokat kutató gasztronómiai szakértő hozzáteszi: „Nagyszüleink tudták, amit mi újra felfedezünk: a szilvalekvár, az aszalt gyümölcsök és a köménymagtea évszázadok óta bevált szerek.”
A mozgás szerepe is felértékelődött. A napi harminc perces séta, úszás vagy kerékpározás nemcsak a testsúly karbantartásában segít, de a bélmozgást is serkenti. Kovács Júlia esetében az étrendváltás és a rendszeres mozgás három hónap alatt meghozta az eredményt. „Mintha újjászülettem volna” – mondja mosolyogva.
A természetes megoldások előnye, hogy mellékhatásoktól mentesek és hosszú távon is fenntarthatók. Habár súlyosabb esetekben továbbra is szükség lehet orvosi beavatkozásra, a mindennapi gyakorlatban a visszatérés az egyszerű, természetes módszerekhez jelenti a jövőt – ahogy őseink bölcsessége már régóta tanítja.
