A karácsony elválaszthatatlan része a bőséges ünnepi étkezés. A töltött káposzta, a halászlé, a bejgli és számtalan más finomság mind-mind az ünnepi asztal éke, családi hagyományaink őrzője. Ám az idei Szent András-napi vásáron Kecskeméten beszélgettem Kovács Mária dietetikussal, aki aggodalmát fejezte ki: az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a karácsonyi időszakban sürgősségi ellátásra szorulók száma az étkezéssel összefüggő panaszok miatt.
„Az ünnep nem arról szól, hogy három nap alatt bepótoljuk az egész éves kulináris élményeket. Őseink böjttel készültek az ünnepre, ami nemcsak lelki, de testi felkészülést is jelentett” – magyarázta Mária. A Népegészségügyi Központ friss adatai szerint a magyarok átlagosan 3-4 kilogrammot híznak a karácsonyi időszakban, és minden tizedik ember tapasztal emésztési problémákat. Különösen veszélyeztetettek az idősek és a krónikus betegségekkel küzdők.
A hagyományos magyar karácsonyi ételek önmagukban nem egészségtelenek. Tóth Zoltán, a budapesti Hagyomány és Modernitás Gasztronómiai Műhely vezetője szerint a baj a mértéktelenségben rejlik: „Dédanyáink idején a karácsonyi vacsora különleges alkalom volt, ma viszont az ünnep minden napján lakomázunk. Nem a receptekkel van a baj, hanem a mennyiséggel és a ritmussal.”
A Szent István Egyetem táplálkozástudományi kutatása rávilágít, hogy az adventben gyakorolt tudatos étkezési szokások segíthetnek megőrizni az ünnep örömét anélkül, hogy utána orvoshoz kellene fordulnunk. Az egészséges ünneplés nem jelenti a hagyományok feladását – éppen ellenkezőleg, a mértékletesség maga is keresztény erény, amely segít, hogy testi-lelki harmóniában éljük meg a karácsonyt.
Ahogy az esztergomi bazilikában nemrég elhangzott prédikációban is hallhattam: az ünnepi asztal körüli közösség, a meghitt beszélgetések és a közös imádság legalább olyan fontosak, mint az ételek. Talán idén, 2025 karácsonyán, érdemes visszatérnünk ehhez az egyszerű bölcsességhez. Az igazi ünnep nem a tányérunkon, hanem a szívünkben kezdődik.
